A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) Űrkutatás Napja 2020 nevű online rendezvényén adott elő október 15-én Birinyi Edina a Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályáról. Előadásában az elmúlt két év látványos természeti jelenségeiről és változásairól szóló híreiből válogatott. Műholdfelvételeken követte nyomon például az Ausztrália felé tartó habkősziget útját, vagy a károsanyag-kibocsátás csökkenését Kínában.
Az ENSZ által 1999 óta rendszeresen megtartott Nemzetközi Világűrhét alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) október 15-én szervezte meg az Űrkutatás Napja című rendezvényét, amelynek középpontjában idén a műholdak álltak. A virtuális térben lezajló ismeretterjesztő előadásokat dr. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke vezette le.
Az esemény felvezetéseként a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos adott tájékoztatót a hazai űrtevékenység jelenlegi helyzetéről. Az azt követő előadásokban elsőként az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttól dr. Frey Sándor, az Űrvilág nevű űrkutatási hírportál főszerkesztője szemezgetett az oldalon megjelent hírekből, szemléltetve ezzel, hogyan vannak jelen a műholdak mindennapi életünkben, és miként teszik azt jobbá. Ezt követően az Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztályáról Kocsis Zsófia mutatta be, hogyan használhatóak a műholdképek a meteorológiában nem csupán az időjárás előrejelzésére, a légköri összetevők meghatározására, hanem többek között a jégtakaró változására és az éghajlatváltozás vizsgálatára is.
A Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályáról Birinyi Edina távérzékelési szakértő Űrfelvételekkel a hírek nyomában című előadásában ismertette a műholdas adatgyűjtés műszereit, majd műholdfelvételek segítségével illusztrálta az elmúlt két év olyan hazai és külföldi híreit, amelyek valamilyen látványos természeti jelenségről, változásról számoltak be. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA műholdfelvételeit felhasználva kirajzolódott például a fonyódi nádastűz helyszínének körvonala, egy svájci gleccser pusztulása, és egy kiszáradt hortobágyi tómeder újjáéledése is. Ezen kívül a műholdfelvételek segítségével nyomon követhetőek olyan jelenségek is, mint az Ausztrália felé úszó habkősziget, vagy kimutatható a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése Kínában a koronavírus-járvány óta.
Végezetül dr. Rózsa Szabolcs, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének docense mutatta be a GNSS, vagyis hely-és időmeghatározást is végző globális műholdas navigációs rendszerek felhasználási területeit, a telekommunikációtól kezdve a tőzsdén át egészen a mezőgazdaságig. Az előadás arra a kérdésre is választ ad, hogyan nézne ki egy napunk GNSS nélkül, érzékletesen szemléltetve ezzel, hogy a technológia milyen mértékben könnyíti meg a mindennapjainkat.
Az eseményről készült felvétel visszanézhető a Galileo Webcast Facebook-oldalán.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
