Légijárművek és újraiparosodó városok

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 27. alkalommal, Újraiparosodó városaink címmel rendezte meg az Országos Urbanisztikai Konferenciát október 21-22-én Debrecenben. Az esemény fő témájához kapcsolódóan a Lechner Tudásközpont Települési Technológiák Osztályának vezetője, Orbán Kristóf a várostérségi légijárművek urbanisztikai kihívásairól adott elő.

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) a Debreceni Egyetem Műszaki Karának társszervezésével tartotta meg idén október 21 és 22-én a XXVII. Országos Urbanisztikai Konferenciát, amelynek középpontjában a hazai városok újraiparosodása állt. A több plenáris és szekcióelőadásból álló esemény a hazai és nemzetközi ipari nagyvállalatok szerepét vizsgálta a városfejlődésben – hogyan hatott az újraiparosodás a városok működésére, milyen társadalmi, gazdasági, természeti és épített környezetbeli változásokat idézett elő nem csak a városokban, hanem a környező területeken is. Az újfajta technológiákkal járó kihívások mellett a rendszerváltás ipari válságának tanulságairól is szó esett. A kétnapos konferencia zárásaként a résztvevők üzemlátogatást tehettek a Debrecen International Airportra.

A XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia „Városok átalakulására ható ipari technológiák” szekciójában Orbán Kristóf, a Lechner Tudásközpont Települési Technológiák Osztályának vezetője Várostérségi légijárművek urbanisztikai kihívásai címmel tartott előadást, amelyben a Lechner Okos Város Példatárában is megjelenő okos város megoldásokon keresztül rámutatott arra, hogy az urban air mobility (UAM), napjaink számos technológiai innovációját egyesítve, a jelen valóságává válik. Csak úgy, mint a 20. században a személygépjárművek általános elterjedése, a pilóta nélküli légi járművek, és kifejezetten az önvezető légitaxik várható tömeges használata, számos térségi- és településtervezési kihívás elé állítja az urbanista szakmát. Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét a drónok fizikai jellemzőiből eredeztethető potenciális pszichés, társadalmi, természeti, gazdasági veszélyekre, és bemutatta a lehetséges pozitívumait, várható térszerkezeti átalakulásokra kifejtett hatásait is. Kiemelte továbbá, hogy megfelelő urbanisztikai környezetet teremtve, az UAM biztonságosabbá, környezetkímélőbbé teheti a szállítást, okosabbá, gyorsabbá a közlekedést, és akár felértékelheti a peremvidéki ingatlanokat, elősegítheti a nagyvárosi központok zöld átalakulását is. A prezentáció felvillantotta a várostérségi légijárművek kapcsán megnyíló új dimenziókban rejlő településképi arculati lehetőségeket, és kitért a térségben való gondolkodás, a 3D alapú közösségi tervezés és az időbeli szervezés kiemelkedő fontosságára is.