Városrészek fenntartható megújítása, közösségi újratervezése

Település megújítás minden léptékben II.

A Lechner Tudásközpont Okos Város Példatára a települések újragondolásának témakörében különböző szinten megvalósuló hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat mutat be. A városrész szintű település-megújítási példák többek között azt is megmutatják, hogyan alakulhat át egy volt ipari terület minden szükséges funkciót magában foglaló, fenntartható városrésszé, hogyan tölthető meg új élettel egy régóta használaton kívül lévő vasútvonal, illetve hogyan hasznosíthatóak a közösség számára az autós forgalomtól ideiglenesen mentesített területek.

A Lechner Tudásközpont folyamatosan bővülő online Okos Város Példatára a település-megújításhoz kapcsolódóan számos, különböző léptékben megvalósuló intézkedést mutat be. Településrész szintű megújítási projektekre több kiemelkedő hazai és külföldi példát is lehet találni. Ezek a projektek jellemzően nagy kiterjedésű barnamezős – volt ipari, vagy akár közlekedési – területeken valósulnak meg, rendszerint a városhoz szervesen kapcsolódó, de már a fontos városi szolgáltatásokat is integráló, komplex fejlesztésként. A lakó-, munka-, kereskedelmi- és szolgáltatási funkciók kiépítésével, a terület tömegközlekedési kapcsolatainak, gyalogos és kerékpáros közlekedési hálózatának újratervezésével, a megújuló energiaforrások hasznosításával, valamint a nagyarányú zöldfelületek létrehozásával vonzó életkörülményeket lehet biztosítani a városlakók számára az egykori barnamezős területeken, amelyek rehabilitációja a környezet szempontjából is rendkívül fontos.

A BudaPart városnegyed látványterve (Kép forrása: budapart.hu)
A BudaPart városnegyed látványterve (Kép forrása: budapart.hu)

Az 1996 és 2010 között megvalósult bécsi Kabelwerk vállalat volt ipari területének újjáélesztésében, modern városrésszé alakításában nagy szerepet kapott a többéves részvételi tervezés. A helyi lakosok bevonásával megrendezett műhelymunka sikerére alapozva született meg az úttörőnek számító kezdeményezés, amelynek keretében az építész szakértők különféle lakhatási lehetőségeket dolgoztak ki az egykori gyártelephelyre. A kertes, tetőteraszos lakások mellett irodák, átriumos házak is helyet kaptak, de nem hiányoznak a rekreációs és zöld területek sem: a parkok, kertek, autómentes sétányok mellett több korosztály számára alkalmas játszótereket is kialakítottak. Hasonló hazai példa az ugyancsak egy volt kábelgyár helyén létrehozott Cédrus Liget lakópark Szegeden, amelynek tervezésénél a fenntarthatóság, a környezettudatosság szempontjait figyelembe véve alkalmaztak okos megoldásokat, így a fűtést nagy részben geotermikus energia biztosítja. A lakások mellett irodák, üzlethelyiségek is helyet kaptak, valamint zöld felület és kis tavak veszik körbe a lakóparkot. A fenntarthatóság szintén fontos szempont a hollandiai Utrechtben található Merwede városrész felhagyott ipari területének megújításában. A 2020-ban indult projekt célja a lakhatási lehetőségek megteremtése mellett egy autómentes városrész kialakítása, ahol minden szolgáltatás könnyedén és biztonságosan megközelíthető gyalogosan vagy kerékpárral. Parkolók helyett zöld területeket alakítanak ki, így minden háztömbhöz tartozik egy nyitott, minden lakó számára elérhető kert. Említést érdemel még a világ legjobb városnegyed-fejlesztéseként nemrégiben nemzetközi elismerésben részesült BudaPart is. A Kopaszi-gáttal szemben, a Lágymányosi-öböl túloldalán – szintén egy korábban kihasználatlanul álló területen – épül fel az új, zöldterületekben gazdag városnegyed, amelyet az emberközpontúság és az ökotudatosság jegyében alakítanak ki. Amellett, hogy nagy hangsúlyt kap a biciklis és gyalogos forgalom, energiahatékony megoldásokat, víztakarékos öntözést és berendezéseket alkalmaznak, elektromosautó-töltőket telepítenek, valamint nagy arányban újrahasznosított anyagokkal dolgoznak. A lakóépületekben működő okosotthon rendszer olyan intelligens megoldásokkal tükrözi a fenntartható szemléletet, mint a mennyezeti fűtés-hűtés és a távvezérlésű termosztát. A fejlesztés egészségtudatos oldalára példa a kimondottan sportolásra kialakított terület a városrész déli peremén.

A Graphisoft főépülete (Kép forrása: graphisoftpark.hu)
A Graphisoft főépülete (Kép forrása: graphisoftpark.hu)

A komplex fejlesztések mellett gyakoriak az egyes városrészek különféle tematikus hasznosítását célzó barnamezős megújítások. Kifejezetten az irodai funkciókat szolgálja a Graphisoft Park, amely a volt Óbudai Gázgyár területének teljes rekultivációjával jött létre. A Graphisoft Park létrehozása során fontos szempont volt a fenntarthatóság és a vonzó munkakörnyezet megteremtése, így a magas színvonalú építészeti minőség mellett nagy hangsúlyt kapott a természeti környezet kialakítása is. A parkolást egy 2000 férőhelyes mélygarázzsal oldották meg, így az irodáknak, laboroknak és oktatási intézményeknek otthont adó épületeket kiterjedt zöld terület veszi körbe. A városi zöldfelület még tovább növelhető a barnamezős területek közpark funkciójú megújításával, így például Berlinben a régi vasúti háromszög által hátrahagyott tájsebet rekreációs tevékenységeknek helyet biztosító városi parkerdővé alakították át, meghagyva az „elvadult” természet hangulatát. Párizsban már az 1980-as évek végén foglalkoztak az elhagyott vasúti pályák rehabilitációjával, aminek eredményeként létrejött a Promenade Plantée: a mintegy 64 pillérből álló viadukt tetejét parkosították, alatta pedig művészeti galériákat, kézműves műhelyeket és dizájnbutikokat alakítottak ki. A projekt sikere ösztönözte a fővárost körbeölelő „kis öv”, a Petite Ceinture egyes szakaszainak megújulását is. Az egykori vasúti vágányokat sétálhatóvá tették, a felhagyott állomásépületekben pedig bárokat és kulturális központokat nyitottak.

Közösségi programok a Szabadság hídon (Kép forrása: Szabihíd Facebook)
Közösségi programok a Szabadság hídon (Kép forrása: Szabihíd Facebook)

Az építési tevékenységre összpontosuló fejlesztések mellett kiemelkedően fontosak az egyes városrészek társadalmi jellegű, akár csak időszakos újragondolásai is. A több európai városban, köztük az angliai Milton Keynesben is megvalósuló Living Streets közösségi projekt keretében az utcákat átmenetileg autómentes közösségi térré alakítják, ahol a városlakók együtt tölthetik a szabadidejüket a szomszédjaikkal. Az autós forgalomtól kölcsönvett terület közösségi használatára jó hazai példa a 2016 óta nagy sikerrel megrendezett Szabihíd program, amely különféle ingyenes kulturális rendezvények megtartására ad lehetőséget a gyalogosok számára ideiglenesen átengedett Szabadság hídon. Érdekes példa még a rotterdami Benthemplein-en elsőként kialakított esővíz tér, amely a köztéri funkciókat a víztározással egyesíti. A környező területről összegyűjtött csapadékot rozsdamentes acél ereszcsatornákon keresztül vezetik a térre, ahol a vizet két kisebb, sekélyebb, és egy mélyebb medencében tárolják, száraz időben pedig a medencék rekreációs térként szolgálnak.

Borító- és fejléckép: Merwede, az autómentes holland városrész, forrás: tomorrow.city/a/merwede-car-free-neighborhood

Tábi Emőke