Átadták az idei építészeti OSSKÁR-díjakat

„A látvány köztulajdon”

Június 28-án a Pesti Vigadóban vehették át a nyertesek az idei OSSKÁR-díjakat. A település, a táj szelleméhez illeszkedő, kiemelkedő színvonalú épületeket elismerő díjat ebben az évben egy miskolci református templom és közösségi ház, valamint egy tarcali irodaépület nyerte el, a Magyar Zene Háza különdíjat kapott.

Idén második alkalommal hirdették meg az építészeti OSSKÁR-díj pályázatát, amelyre áprilisban 22 pályamű érkezett be. A díjazottakat héttagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság választotta ki. Az OSSKÁR-díjakat június 28-án adták át a Pesti Vigadó második emeleti Déli termében, az ünnepségen bevezetőt mondott L. Balogh Krisztina, az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) alelnöke, majd Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja osztotta meg a hallgatósággal gondolatait a díjazott épületekről. Az elismeréseket Osskó Judit, a díj egyik alapítója és Salamin Ferenc, az OFK és egyben a zsűri elnöke adta át.

tarcal
A település, a táj szelleméhez illeszkedő, kiemelkedő színvonalú épületeket ismerték el – Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal (Fotó: Szántó Tamás)

A díj olyan új építészeti alkotások, együttesek elismerését szolgálja, amelyek „illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább meglévő természeti és épített környezetünket.” Olyan kiemelkedő színvonalú műveket díjaznak, „amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli” – tudható meg az OSSKÁR-díj alapítói és az OFK által meghirdetett országos, nyílt és nyilvános pályázat kiírásából. A versengésben Magyarország területén megépült és 2018. január 1. után átadott épületek vehettek részt. Az építészeti díjat Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima díjas építész férjével, Tokár György (1933-2019) Ybl-díjas, Príma díjas építésszel közösen alapította, ezt tükrözi a kettőjük nevének összekapcsolásával létrejött elnevezés is.

„Minden díj annyit ér, amennyit a díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A látvány – s benne az építészeti is – köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, az arányosság és a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is” – hangsúlyozza a pályázati kiírás.

Idén két pályamű részesült OSSKÁR-díjban:

Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc Avas-Dél – tervezők: Magyari Éva és Pazár Béla

A templomépítés szándéka a lakótelepi református közösségben fogalmazódott meg, majd a református gyülekezet hajléka a tervező építészek elemző és mélységeket kutató alkotói munkájának köszönhetően valósult meg. Az épület egyszerű geometrikus formája anyagi megjelenésével elkülönül a házgyári épületektől, emberi léptékével válik vonzóvá, és az emberi kéz nyomát hordozva lesz hívogató. Az Avas-Dél lakótelepi református templom a közösségépítés reményében, puritán eszközeivel és megjelenésével hívja az embertelen lakótömbökben élő embert. A Bíráló Bizottság értékelésében a Református Templom és Közösségi Ház példaszerű, a reményt megújító megfogalmazását emelte ki.

miskolc
Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc Avas-Dél (Fotó: Nagy Roland)

Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal – tervező: Erhardt Gábor

A kutatóintézet új irodaháza a település régi főutcáján álló egykori Zeleméry-kúria műemlék épülete mellé került, és ez meghatározta telepítését és megjelenését is. A megbízó határozott elvárása volt, hogy az épület hagyományos karakterű legyen, ne a mai trendeket kövesse, hanem a borvidék és a település történetiségét sugározza. Az irodaház telepítése egy olyan új közteret hozott létre a két épület előtt, amely a meglévő fák organikus karéjával az épített és élő környezet harmóniáját teremtette meg, és azt az érzést kelti, mintha mindig ott lett volna, mintha szerves fejlődés következtében alakult volna ki. A példamutató léptékű új köztér létrehozása megerősíti a díj egyik fő értékelési szempontját, amely az épület környezetébe integrálódását kiemelten fontosnak tartja.

tarcal
Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal (Fotó: Szántó Tamás)

Építészeti OSSKÁR-különdíjat kapott:

Magyar Zene Háza, Budapest, Városliget – tervezők: M-Teampannon / Varga Bence, és további 150 tervező

A japán építésziroda magyar társtervező partnere, az M-Teampannon Kft. építészei megértették és adaptálni tudták Sou Fujimotónak a téralkotásról, az épület és a természeti környezet kapcsolatáról, a kint és a bent összeolvadásának sajátos viszonyáról vallott elképzeléseit. Az Ybl-díjas Noll Tamás vezette irodának, azon belül a projekt irányítójának, a japán irodával mindvégig szorosan együttműködő tervezőnek, Varga Bence építésznek kiemelkedő érdeme van abban, hogy a világhírű távol-keleti tervező elképzelései a megálmodott módon és minőségben megépültek. A Városliget fái közé simuló, a természettel egybeolvadó, azzal harmóniában létező Magyar Zene Háza egyben a magyar építészettörténet fontos mérföldköve is lett. Emiatt és nem mellesleg a díj kiírásának is megfelelő, „környezetébe illeszkedő” megvalósítása alapján a díj alapítója – egyetértésben a szakmai zsűrivel – az M-Teampannon Kft. és munkatársainak tervezői munkáját Építészeti OSSKÁR-különdíjban részesítette.

magyar-zene-haza
Magyar Zene Háza, Budapest, Városliget (Fotó: Palkó György)

„Az »alkalmazkodás«, vagy »beilleszkedés« kicsit elcsépelt fogalmai helyett (…) talán találóbb lenne »beágyazottságról« beszélni – mondta összefoglaló értékelésében dr. Meggyesi Tamás. A professor emeritus szerint „a beágyazottság lehetővé teszi egy olyan új építészeti esemény megjelenését, ami felvállalja saját másságát, de csak a környezet, mint arculat egészén belül. (…) Talán nem véletlen, hogy a beadott pályaművek tavaly és idén is olyan környezetben jelennek meg, amelyek alapvetően különböznek egymástól: a zártsorú foghíjtól a városi parkig, és a szabadon álló épülettől a kisebb városszövetig, miközben a beágyazottság a hasonulástól a másságig különböző, egymást látszólag kizáró stratégiákat követ. Nincsenek minden esetre alkalmazható módszerek, ami azt jelenti, hogy a beágyazódás önálló építészeti értékrendet képvisel. Ezt eddig is sejtettük, de talán ennek a pályázatnak köszönhetjük annak tudatosodását, hogy az építészet mindig a hely szellemét érinti, azt kiegészíti, gazdagítja, vagy roncsolja” – fogalmazta meg az idei pályázat tanulságait az Ybl- és Széchenyi-díjas építész.

Pesti Monika