Ponyvaépítészet

2017. augusztus 9.

A győri „Sátoros uszoda”

RÉGI IDŐK VIZEIN V.

A magyar ponyvaépítészet jelentős alkotása az 1977-ben Majoros Gábor építész és Óvári Tibor statikus tervei alapján elkészült „Sátoros uszoda”. A könnyed, légies szerkezetű csarnok ezernyi szállal kötődik Győrhöz, szépen kiegészítve a város modern építészeti hagyományait.

A strand és a Sátoros uszoda 1993-ban (Forrás: Lechner Tudásközpont fotótára, Fodor József)

Győr modern építészetéről, az egyes építési korszakokról, a város átváltozásáról remek alapként lehet említeni a Hartmann Gergely által szerkesztett Modern Győr blogot[1], melyből kiderül, hogy a város jó néhány kiemelkedő modern építészeti emlékkel büszkélkedik. A Győri Nemzeti Színház, a városközpont a volt megyeházával és irodaházzal, az egykori Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola épülettömbjei mind a modern építészet értékes hagyományait elevenítik fel. A rendszerváltás után is folytatódott az erős építészeti minőség: a megújult Dunakapu tér[2], a volt szivattyúházból műteremházzá alakított kampuszépület[3], a Győr-Gönyű kikötő nemrég átadott irányító épülete[4] vagy az Audi fórum[5] mind a letisztult formavilágú építészeti minőséget képviselik.

A Lechner Tudásközpont számos későmodern építési dokumentumot őriz. Az ÁÉTV, az IPARTERV, a BORSODTERV, a PÉCSITERV, az UVATERV és más tervezőintézetek mellett jelentős állomány található a GYŐRITERV anyagaiból is. A nyári melegben információkutató munkatársaink szeme meg-megakad a strandok, fürdők, uszodák tervein; nem történt ez másként legutóbb sem, amikor a Győri Termálfürdő (Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő) fedett, 25 méteres, „Sátoros uszodájának” terveit találták meg a kollégák.

A „Sátoros uszoda” azonban légies szerkezeteivel kissé kilóg a város modern építészeti emlékeiből. Az épületnek otthont adó termálfürdő idilli környezetben található, hiszen a városi uszodát Hajós Alfréd[6], a fürdőteleptől nem messze található Jereván éttermet Horváth Andor[7], míg az egykori Tanácsi Csónakház épületét Wyberál László és Lang János[8] tervezték. A „Sátoros uszoda” építésztervezője a GYÖRITERV egyik munkatársa, Majoros Gábor, a statikus Óvári Tibor volt. Majoros a hazai ponyvaépítészet egyik úttörője, munkáival az ország számos pontján, sőt a világ több helyén lehet találkozni. Tevékenységét 1984-ben Ybl Miklós-díjjal ismerték el[9].

A tervező elhivatottsága mellett az uszoda ponyvaszerkezetének megválasztásában további tényezők is közrejátszottak. Az egyik ilyen a helyben beszerezhető ponyva, vagyis a győri székhelyű Graboplast cég állami tulajdonú elődje, a Pamutszövő- és Műbőrgyár. Az 1905-ben alapított cég[10] az első időkben bőrvászon, viaszosvászon és linóleumpadló gyártásával, majd az államosítás után PVC-habos műbőrgyártással foglalkozott. A ponyvaszerkezetű térlefedéshez szükséges anyagi és gyártósori kapacitás tehát rendelkezésre állt - Majorosnak ideális terep lehetett ponyvaépítészetének tökéletesítéséhez (ahogy Szabó István HUNGEXPO-s korszakában épületeiben megjelentek az általa szabadalmaztatott KIPSZER-térrácsszerkezetek).

Olimpiai Stadion (Olympiastadion) az Olimpiatoronyból nézve (Olympiaturm) (Forrás: Fortepan Nr. 60106 - Nagy Gyula adományozó)

Majorost nemzetközi példák is inspirálhatták. A könnyed, légies hatást keltő szerkezetek a II. világháború után kezdtek elterjedni nemcsak Európában, hanem a világ számos pontján. A müncheni olimpiára Frei Otto, Günther Behnisch és munkatársai tervei alapján elkészített stadion, valamint Walter Bird amerikai repülőgépmérnök tervei bejárták az akkori sajtót (a nagy tervezőintézetek a 60-as évektől jelentős nyugati szaklapokat tartottak a könyvtárukban). Az acél tartók közé kifeszített ponyvaszerkezettel megépült uszoda tere egy 25 méteres úszómedencéből, tanmedencéből és öltöző-vizesblokkból áll. Majoros elképzelései szerint a hosszan elnyújtott épület két végét üvegfal zárja le, így lesz teljes az úszásból jól ismert térélmény. A tervek szerint a világítást – a térlefedő szerkezeten átszűrődő természetesen fényen kívül – a tartóvázra szerelt lámpák biztosítják.

A fürdő az évek alatt sokat változott: az eredeti, 1962-ben épült (Fátay Tamás – Simányi Frigyes páros tervezte) főépület helyett ma már gyógy-, termál- és élményfürdő várja a látogatókat (a hazánkban szokásos, a gyógyfürdőkre jellemző alacsony építészeti színvonalat képviselve). A „Sátoros uszoda” a maga korában újítónak számító, a klasszikus modern hagyományokat tovább éltető légiesen könnyed szerkezetével azonban továbbra is várja az úszás szerelmeseit – üdítő adalékként szolgálva Győr város építészetéhez.