A pécsi Uránvárosban 1956-ban adták át az első bányászlakásokat, a dinamikusan fejlődő új városrész központjában csak 13 évvel később, 1969. március 26-án nyílt meg az ikonikus Mecsek Áruház.
Az elsősorban bányászok lakta új pécsi városrész a Mecsekben 1954-ben felfedezett első uránrögnek köszönhette létrejöttét. A kitermelés beindulásával egyre több munkás érkezett a környező településekre, hosszabb távú elhelyezésükre az „Újmecsekalja” vagy „Nyugati városrész” néven ismert területet találták alkalmasnak. Uránváros kialakítása szigorúan titkos körülmények között kezdődött 1955-ben, tervezésével a Városépítési Tervező Vállalat építészét, a később Ybl-díjjal is jutalmazott Dénesi Ödönt bízták meg. A kivitelezés 1956 elején indult el a Pécsi Építőipari Vállalat vezetésével, Uránváros első épületeit 1956. október 23-án, az éppen kitörő forradalom napján adták át. Az építkezések az összecsapások ellenére sem álltak le, a tervezett 5000 lakásból végül 1974-re 2350-nel több, összesen 7350 épült meg.
Az uránvárosi építési hullám időszakában született meg az Ybl Miklós utca 9. szám alatti „toronyház” is, mely 1969-es megépítését követően 5 éven keresztül birtokolta a Pécs legmagasabb épülete címet. Nem csak a lakások száma múlta felül a korábbi elképzeléseket, az eredetileg 12 emeletesre tervezett „zsebfelhőkarcoló” öt emelettel magasabb lett, a tetejére tervezett étterem és eszpresszó azonban végül nem valósult meg.
A kezdeti időszakban robbanásszerűen növekedett a lakótelep, az infrastruktúra fejlődése azonban nem volt ilyen gyors. Uránváros első lakóinak jól jött volna néhány közeli közintézmény, és egy-egy nagyobb bevásárlásért is egészen a belvárosig kellett utazni. A kocsmával, étteremmel és cukrászdával népszerűvé vált Olympia üzletház 1960-ban készült el, a Bánki Donát Utcai Általános Iskolát 1963-ban alapították, az akkor még Komarov, ma már Babits Mihály Gyakorló Gimnázium névre hallgató iskolaépületet 1967 nyarán adták át.
A legtöbb szükségletet kielégítő Mecsek Áruház átadására 1969-ig vártak a városrész lakói – holott az építkezést már 1958-ban elkezdték, a Mecseki Ércbányászati Vállalat megrendelése alapján. Az áruházat Kun Attila tervezte, minden felmerülő igényre gondolva; a Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött korabeli dokumentumok szerint a földszinten „alakítandó ki a kötöttáru, harisnya, illatszer és papírrészleg, valamint a fehérneműket és kalapokat árusító egység, a gyermekosztály, illetve a cukorkát és ajándékot biztosító részleg is”. Az első emeleten női, férfi és gyermek konfekciótermékeket terveztek árusítani.
„Az áruház tervezésénél figyelembe vettük az áruházak fejlődésének történetét az 1800-as évek Franciaországi áruházaitól a XX. század modern, új, nagyigényű áruházáig. Az áruházak mindenütt az ipari centrumban fejlődtek ki, így mindenképpen indokolt volt ezen a lakótelepen az áruház telepítése. Tervezésénél fő célunk volt olyan terv készítése, hogy lehetővé tegyük a vevőközönség kulturáltabb kiszolgálását” – olvasható a Pécs nyugati városrészében épülő áruház műszaki leírásában. Az anyagi források ideiglenesen elapadtak, így hosszabb kényszerszünet következett, végül 9 év várakozás után, 1969. március 26-án adták át az épületet a vásárlóközönségnek.
A vásárlói igényeket azonban alábecsülhették: „… a közgazdasági szakértő 1958-ban az Uránvárosba tervezett 4 szintes áruházat túlzásnak tartotta és felvetette a kérdést, hogy nem volna-e helyesebb az új áruházat Pécs belvárosában megépíteni és ezzel nemcsak az új városrészt, hanem egész Pécs áruházi szükségletét egyszerre rendezni. Az uránvárosi Mecsek Áruház 4500 m2-es, amelyet 1969-ben adtak át, rövidesen kevésnek bizonyult” (Magyar Építőművészet, 1975/11.). Az eredeti elképzeléseket átrajzolta a valóság, például az áruház egyik legsikeresebb részlege a bútorokat kínáló osztály lett, mely az első tervekben nem is szerepelt. A korabeli lapok hirdetései szerint „Régi és új lakás kulturáltsága, nagymértékben függ a belső berendezéstől és textíliáktól. Ma már minden elérhető, mert a MECSEK ÁRUHÁZ bútor- és lakástextil osztályain dús választék és figyelmes kiszolgálás várja kedves vásárlóinkat” (Dunántúli Napló, 1972).
Az építkezési problémák mellett többen kereskedelmi kockázatokkal is számoltak; úgy vélték, hogy az áruház üzletei rövid időn belül veszteségesek lesznek, így az utolsó pillanatban több kereskedelmi cég is visszalépett. A kételkedőkre azonban hamar rácáfoltak az adatok, melyek szerint a bevétel évről évre gyarapodott, az áruház a kezdeti időszakban nyereséges volt. „Aki az utóbbi időben Pécsett járt, jóleső érzéssel láthatta, milyen szép, színvonalas áruházzal gazdagodott az Új-Mecsekalja. A Mecsek Áruház kitűnően szolgálja a fejlődő városrész igényeit, választéka vetekszik a fővárosi áruházakéval” – írta a Magyar Nemzet 1975-ben.
A Mecsek Áruház ma is Uránváros központja, a földszinten nemrég felújított élelmiszerbolt, az emeleteken pedig vegyeskereskedés, matracbolt és fitneszterem várja a vásárolni és kikapcsolni vágyó uránvárosiakat. Az áruház előtti téren 2011-ben avatták fel Makra Zoltán és Palatinus Dóra 37 négyzetméter című szobrát, mely méretarányosan mutatja be a környező másfél szobás bányászlakások arányait és tereit.
