A hónap űrfelvétele: a szibériai erdőtűz

Műholdakkal a szén-monoxid mennyiségének változása is nyomon követhető

Akár gomolygó füstön keresztül is vizsgálható a földfelszín és a növényzet az Európai Űrügynökség és a NASA műholdjainak köszönhetően. A mérések segítségével a július közepe óta Szibéria déli részén pusztító erdőtüzek terjedése, sőt a tűzgócokból kiáramló szén-monoxid mennyiségének változása is nyomon követhető.

Landsat–8 műholdfelvétel 2019. 07. 21-én hamis színes SWIR kompozitban

Július közepe óta egyre nagyobb területeken tombolnak erdőtüzek Szibéria déli részén, Irkutszk és Krasznojarszk megyékben, Jakutföld és a Hanti-Manszijszki autonóm területek sarki területeire is kiterjedve, egyelőre felbecsülhetetlen károkat okozva a természetben. A legfrissebb hírek szerint az érintett terület mérete eléri a 3 millió hektárt.

A tundrán a nyári időszakban máskor is gyakoriak az erdőtüzek, azonban az idei évben minden eddiginél súlyosabbá vált a helyzet. Ennek hátterében a szokatlanul magas hőmérséklet a gyakori viharokkal járó erős szelek és villámlások állnak.

A szibériai erdőtüzek műholdas nyomon követése

Az ESA és a NASA által működtetett földmegfigyelő műholdak egyedülálló lehetőséget nyújtanak környezetünk megfigyelésére, földfelszín részletes vizsgálatára.  Az ESA Sentinel-2A és Sentinel-2B, illetve a NASA Landsat–8 műholdjai az emberi szem által érzékelt vörös, zöld és kék hullámhossztartományokon túl különböző közeli infravörös tartományokban is végeznek méréseket, hullámhossztól függően 10 és 100 méter közötti térbeli felbontásban. Ennek köszönhetően napról napra részletesen nyomon követhető az egyes tűzgócok terjedése, a növényzetben bekövetkező változások, sőt akár a gomolygó füst alá is betekintést nyerhetnek a szakértők.

Amennyiben egy képet a vörös, a zöld és a kék hullámhossztartományokban mért értékek segítségével jelenítenek meg ún. valós színes kompozitról beszélünk. Abban az esetben, ha a három megjelenítési sávban valamilyen emberi szem által nem érzékelt hullámhossztartományból származó értékeket is használunk, hamis színes kompozitot kapunk.
Valós színes és hamis színes kompozitok közötti különbség (Sentinel-2 07. 23)

A nagy térbeli felbontásnak azonban lehet hátránya is. Az olyan nagy kiterjedésű területek vizsgálata esetén, mint a szibériai erdőtűz által érintett térség, több műholdra van szükség ahhoz, hogy a teljes területről egy nap alatt készüljön felvétel. Az ilyen esetekben, az egyidejű megfigyelésekhez rosszabb térbeli felbontású, ugyanakkor egyszerre nagyobb területet megfigyelő műholdak méréseire van szükség.

AZ ESA Copernicus Programjának keretében felbocsátott Sentinel-5P műholdat kifejezetten a levegőszennyezettség megfigyelésére alakították ki, így a műhold mérései segítségével naponta globálisan nyomon követhető a légkör aktuális ózon, metán, formaldehid, aerosol, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és kén-dioxid tartalmát az űrből, 7 kilométeres térbeli felbontásban. A Sentinel-5P szén-monoxid méréseit felhasználva nyomon kísérhetjük a tűzgócokból kiáramló szén-monoxidot, valamint a terület felett kialakuló ciklonnal annak továbbterjedését.

A Sentinel-5P által mért CO kibocsátás Oroszország felett

Hazánkban a Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött tér- és földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek feldolgozásával, kiértékelésével.

Jelen vizsgálat elkészítéséhez a Google által fejlesztett ún. Google Earth Engine globális geoinformatikai platformot alkalmaztuk (Gorelick et al., 2017).

Birinyi Edina távérzékelési szakértő, Dr. Mikus Gábor távérzékelési osztályvezető

A felvételek feldolgozásában részt vettek:
Pataki Róbert térinformatikai szakértő,
Dr. Petrik Ottó távérzékelési szakértő,
Cserkúti György képfeldolgozási szakértő.

Birinyi Edina távérzékelési szakértő
Dr. Mikus Gábor távérzékelési osztályvezető