Agilis módszertan a Lechnerben

Haladó fejlesztési metódussal ismerkedik a Lechner Tudásközpont. A KÖFOP projekteken dolgozó, térinformatikus és informatikus munkatársakat a Training 360 Kft munkatársa, Guthy Miklós szakértő vezeti be a Tesla, a Google és a Microsoft által is használt agilis fejlesztési módszertan világába. Az együttműködés eredményeként hatékonyabb és eredményesebb ügymenet szerint folyhat a termékfejlesztési munka a Lechnerben.

Új fejlesztési eljárás bevezetésében segédkezik a Lechner Tudásközpontban Guthy Miklós, agilis módszertani szakértő a Training 360 Kft munkatársa. Az agilis fejlesztés módszerének bemutatásával és oktatásával igyekszik a KÖFOP projektek keretében végzett munka hatásfokát, az eredménytermékek jobb kihasználhatóságát növelni.

Az első egyeztető megbeszélések után a szakember sorban felkereste a mintaként kiválasztott e-közmű projekten dolgozó munkatársakat fejlesztőket, tesztelőket, grafikusokat, vezetőket, közreműködőket, és egy feltáró beszélgetés keretében adatokat gyűjtött az alapvonal meghatározásához. Minden érintettnek ugyanazt a 20 kérdést tette fel, majd válaszaik értékelése után javaslatot tett a fejlesztésre szoruló területek eredményesebb kezelésére. Ajánlásai nyomán hamarosan megkezdődött a megkérdezettek oktatása. A szervezetfejlesztési folyamat a tervek szerint minden projektre és fejlesztésre, sőt, az egész Lechnerre is kiterjed majd a későbbiekben. A megbízás keretében a Training 360 nem csak tréninget, hanem coachingot is szolgáltat a napi munkában felmerülő feladatok tervezéséhez és megoldásához.

Az agilis módszertan a haladó szoftverfejlesztési módszertanok gyűjteménye, egyfajta vállalati kultúra, mely másfél évtizede van jelen a világban. Az Egyesült Államokból induló módszert ma már nem csak szoftverfejlesztő cégek és nagyvállalatok, de országok és kormányzatok is használják.

Maga a fogalom 2001-ben jött létre, mikor 17 szakember, szoftverfejlesztők és a szoftverfejlesztési folyamatot kutatók megfogalmaztak egy kiáltványt. Elegük lett ugyanis abból, hogy számtalan rossz, vagy használhatatlan szoftver készül. Sok közülük már azelőtt elbukott, hogy elkészült volna, de az elkészültek között is nagyon magas volt azok aránya, melyek funkcióit csak nagyon csekély százalékban használták ki az emberek. Vizsgálati adatok azt mutatják, hogy a felhasználók a szoftverek rendszerfunkcióinak csupán egynegyedét, vagy még ennél is kisebb részét használják. A területtel évtizedek óta foglalkozó Standish Group rendszeresen vizsgálja a kihasználtságot, éves jelentésük szerint az agilis fejlesztési eljárás rendre sokkal jobb eredményt hoz, mint a hagyományos vízesés módszertan. A Lechner Tudásközpont kifejezetten törekszik a felhasználók által hasznosnak és jól használhatónak értékelt szoftverek fejlesztésére, ezért döntött a kor elvárásainak megfelelő fejlesztési módszertan bevezetése mellett, mely az informatikai célkitűzéseken túl a teljes vállalati struktúrába is integrálható.

Az informatikai gyökerekből táplálkozó agilis módszertan szerint az emberek kicsi, önszerveződő csapatokban végzik a munkát és rövid iterációkban dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy jellemzően két hét alatt fejlesztik le a termék újabb verzióját, olyan állapotban, ami akár éles környezetbe is helyezhető. Így nagyon gyorsan kapnak visszajelzést a felhasználóktól és azonnal van lehetőség a visszacsatolásra, javításra. A csapatban dolgozó emberek folyamatosan fejlesztik magukat és együttműködésüket az eredmény érdekében. Összességében az agilis módszertan olyan inspiráló munkakörnyezetet teremt, ahol a folyamatok, célok és feladatok nagyon átláthatóak és a tervező és a végrehajtó csapat nem válik el a korábbi metódusban megszokott élességgel. Pontosabb kommunikáció és nagyobb fokú bevonódás jellemzi az együttműködőket, ahol a feladat végrehajtóinak kreatív energiáit is felhasználják a jobb eredmény elérése érdekében.

Kép forrása: www.artefactgroup.com