A fentrol.hu oldalon bárki számára elérhető Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült őszi válogatás hazánk arborétumait mutatja be: a szarvasi Pepi-kert fáinak színpompás lombkoronája mellett többek között az Alcsúti Arborétum zöldje és a badacsonytomaji Folly Arborétum fenyvesei is feltűnnek a régi felvételeken.
A Lechner Tudásközpont Digitális Légifelvétel Archívuma több mint 200 ezer archív, repülőgépből készített fotó böngészését és letöltését teszi lehetővé a fentrol.hu oldalon keresztül. A Magyarország területét lefedő, az 1950-es és a 2000-es évek között készült fekete-fehér, színes és infraszínes felvételek közül most azok kerülnek előtérbe, amelyek az egykori nemesi birtokok pompás angolkertjeiből, egzotikus növénygyűjteményeiből kialakult arborétumok, illetve a természetvédelmi, oktatási-kutatási céllal telepített fáskertek madártávlati képét tárják elénk.
Hazánk egyik világörökségi helyszínén található neves arborétum a Pannonhalmi Apátság Arborétuma és Gyógynövénykertje. A bencés monostor már 996-os alapításától fogva működtetett a falai között ispotályt és művelte a hozzá tartozó gyógynövénykertet. Az arborétum a rend által alapított iskolák számára létesült 1802-ben, mint természettudományos oktatóhelyszín, ahová a növényeket eredetileg különféle földrajzi területi egységek, éghajlati övek szerint csoportosítva telepítették. Angolkert jellegét Szeder Fábián János bencés tanárnak köszönheti, aki az 1840-es években alakította át a monostor tövében elterülő parkot. A Pannonhalmi Arborétumban barangolva napjainkban ezernél is több növényfajt lehet megfigyelni.
A Püspökszentlászlói Arborétum 1959-es fekete-fehér és 1985-ös infraszínes légifelvételen
A Baranya megyei Hosszúhetényhez tartozó falu, Püspökszentlászló arborétumát gróf Eszterházy Pál pécsi püspök 1797-ben felépült kastélya körül alakította ki Hetyey Sámuel püspök a 19. század végén. A már meglévő park területét tovább bővítette, öntözőrendszert és ciszternát építtetett. Hrban Ferenc püspöki főkertész vezetésével különleges növényfajokat telepített, számos fenyőfajtát ültetett. Az arborétumban napjainkban több mint 80 fa- és cserjefajta található a világ minden tájáról.
Az Agostyáni Arborétum 40 éves fejlődését szemlélteti az 1960-as és 2000-es légifelvétel
A Gerecse gyöngyszemének nevezett Agostyáni Arborétum Tatától 8 kilométerre található. A nyáron is hűvös Bocsájtó-völgyben az Eszterházy család 1912-ben szlavóntölgyet és vörösfenyőt telepített – ezek a mai élőfagyűjtemény legidősebb fái. Az arborétumot az 1950-es évek elején fatermesztési kísérleti céllal kezdték el kialakítani.
A Püspökladányi Arborétum 1966-os fekete-fehér és 1999-es színes légifelvételen
A Püspökladány északi határában található Farkassziget neve onnan ered, hogy az egykori lápos, mocsaras területből kiemelkedő száraz földdarabok nagyszámú réti farkasnak adtak otthont. A 19. századi vízrendezések után azonban a terület kiszáradt, elszikesedett. Kaán Károly erdőmérnök, a korszerű természetvédelem hazai magalapítója itt hozta létre azt a kutató bázist, amely a világon elsőként foglalkozott a kedvezőtlen ökológiai adottságú szikesek erdősítésével. Az 1924-ben megindult munka eredményeként alakult ki a Farkassziget erdő változatos élőhelye, majd 1954-től megkezdődött a díszítő jellegű fásítás. Az arborétum egyik érdekessége a közel száz éves kocsányostölgy csoport.
A Bábolnai Arborétum fáit 1965-ben kezdték el telepíteni az egykori szántóföldek helyére. A természetvédelmi területté nyilvánított park őshonos állatoknak is otthont ad, valamint a lombok alatt kapott helyet a világhírű bábolnai arab ménes lovainak nyughelyéül szolgáló Híres Lovak Emlékhelye.
A szarvasi Pepi-kert 1990-ben készült színes és infraszínes légifelvételen
A Szarvasi Arborétum létrehozása az olasz származású Bolza családhoz kötődik. Bolza József – akit Pepinek becéztek – feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az első szarvasi arborétum, az Anna-liget fásítását, valamint a mai arborétum árvíztől nem fenyegetett részein ültetett fákat. A munkát unokaöccse és örököse, Bolza Pál folytatta, aki az 1890-es években a világ minden tájáról származó növényritkaságokat telepített az arborétum területére, valamint az Anna-ligeti park számos értékes fáját is áthelyezte.
Sárvári Arborétum 1971-es fekete-fehér és 1986-os infraszínes légifelvételen
A Nádasdy-vár szomszédságában található Vas megye első írásban megörökített arborétuma, a jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefajtát bemutató Sárvári Arborétum. A Nádasdy család egykori híres gyümölcsös- és zöldséges kertjét később ritka virágokkal és cserjékkel kezdték el beültetni. Az 1800-as évek elején Habsburg Ferdinánd modenai főherceg angolparkot alakított ki, majd 1868-tól Wittelsbach Lajos bajor királyi herceg folytatta a terület erdősítésével.
Az Alcsúti Arborétum 1979-es fekete-fehér és 1988-as színes légifelvételen
A hóvirágmezejéről híres, Alcsúti Arborétum magját Habsburg József nádor egykori kastélyának pompás angolkertje adja, ahová 1825-től kezdte el a Magyarországon addig ismeretlen növényfajok telepítését. 540 növényfajával a 40 hektáros arborétum hazánk egyik legértékesebb élőfagyűjteményével büszkélkedik. A Pollack Mihály tervezte klasszicista kastélynak ma már csak az oszlopcsarnoka látható, a főhercegi gyerekek játékait egykor őrző Babaház azonban ma is áll, és az anekdota szerint istállóból lett neoromán kápolna is látogatható.
A csurgómartoni halastavak által övezett félszigeten található Ágneslaki Arborétumot báró Inkey Pál megbízásából alakította ki Metzl Kamill erdőgondnok 1920 és 1925 között. Nevét a báró felesége, a lengyel származású Sztankovszky Ágnes után kapta.
A Balaton északi oldalán, a Badacsonytomaj területén található Kisörsi-hegy déli oldalában elterülő élő „fenyőmúzeumot” dr. Folly Gyula pécsi orvos hozta létre az 1900-as évek elején. A több mint száz éves magángyűjteményt a család generációk óta gondozza és bővíti. Az 5 hektáros arborétum mellett ma faiskola, pincészet és étterem is működik.
Az erdőtelki Buttler-kastély kertjében dr. Kovács József orvos és botanikus 1895-től kezdte meg fásszárú gyűjteményének telepítését. Nagy érdeme, hogy az Alföld egyik legmelegebb és legszárazabb részén, a szomszédos őslápos-égeres és a Hanyi-ér jótékony közelségének kihasználásával sikerült egy örökzöldekben gazdag arborétumot kialakítania. Az Erdőtelki Arborétum növénykülönlegességei között megtalálható hazánk legnagyobb, 3 és fél méter magas cukorsüvegfenyője. Érdekessége még, hogy a kastély és a kert szolgált helyszínül Mikszáth Különös házasság című regényének.
A szombathelyi Kámoni Arborétum alapítója, dr. Saághy István méhészként is elismert édesapja nyomdokait követve az 1890-es évek elejétől több mint fél évszázadon át alakította gyűjteményes kertjét, amelynek tűlevelűi mellett ma is látványossága a késő tavasszal nyíló rododendron, vagy havasszépe.
Borító- és fejléckép: A Szarvasi Arborétum 1990-ben, légi felvétel, részlet
