Az épített örökség közösséget is épít

A Kulturális Örökség Napjai önkéntes alapon szerveződő, tízezreket megmozgató, jó hangulatú programjai a közösségépítésben is fontos szerepet játszanak – hangsúlyozta Korzenszky Tamás, a rendezvénysorozatot szervező Lechner Tudásközpont kulturális örökségvédelmi igazgatója a KÖN szeptember 17-én megtartott országos megnyitóján. Az esemény helyszíne idén a Lovarda volt, amelynek ünnepélyes megnyitására szintén most került sor.

Kulturális örökségünk kívül-belül – ez volt a mottója az idei évben megrendezett Kulturális Örökség Napjai programsorozatnak, amelyben – a pandémia miatt kialakult némileg bizonytalan helyzetből adódóan – az épületbelsők mellett a szabadtéri programok, az épületeket körülvevő kertek, parkok és a városi séták is nagyobb hangsúlyt kaptak. Az esemény fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, védnöke Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. A Miniszterelnökség támogatásával a Lechner Tudásközpont által szervezett rendezvénysorozat országos megnyitóját 2021. szeptember 17-én a Budavári Palotanegyedben, a nemrég újjáépített Lovardában tartották meg, amely a mellette lévő Csikós-udvarral együtt nagyon találó helyszínt nyújtott a külső és a belső terek – a mottóban is hangsúlyozott – összefüggéseinek szemléltetésére. Az ünnepélyes rendezvény a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara és népi zenekara Intermezzo és Toborzó című produkciójával kezdődött meg.

A Lechner Tudásközpont tevékenységi körének széles palettáján belül igen megtisztelő szerepkört jelentenek az épített örökség védelméhez kapcsolódó olyan költségvetési lebonyolítói feladatok, mint például a Nemzeti Hauszmann Program, valamint a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram támogatáskezelése – mondta el köszöntőjében Korzenszky Tamás, a Tudásközpont kulturális örökségvédelmi igazgatója. A Hauszmann Program keretében hiteles történeti rekonstrukcióként újjáépült Lovarda kitűnő helyszín a Kulturális Örökség Napjai idei országos megnyitója számára. A KÖN önkéntességen alapuló, közösségépítő, jó hangulatú programjában az idén is megnyitják kapuikat olyan, máskor nem megtekinthető épületeink, mint például az Országház, a Sándor-palota vagy az egri Érseki Palota – hívta fel a figyelmet Korzenszky Tamás, aki befejezésül megköszönte a rendezvénysorozathoz csatlakozók önzetlen munkáját.

Prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédében a magyarság szellemi örökségéről mondott el értékes gondolatokat. Visszautalt Szondi Lipót, világhírű magyar pszichiáter sorsanalízis elméletére is, amely szerint az elődeink múltja kromoszomális szinten meghatároz minket, de mindenki alakíthatja is a saját sorsát. Magyarország több mint ezer éves történelméből néhány fontos pontra is rámutatott, így például a sztyeppei államalakulat frank típusú állammá történt átszervezésére vagy a lovagkirályok korára. A magyar magaskultúra azért tudta meghódítani a világot, mert a kölcsönhatások következtében magas minőségű és rendkívül tiszta népi kultúrából jött és azt teljesítette ki – hangsúlyozta Prof. dr. Kásler Miklós. Egy-egy ősi motívum búvópatakként tör a felszínre, így teremtődik meg mindaz, amit magyar szellemi örökségnek nevezünk.

A rendezvény keretében hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerülő örökség-elemeket is. Amint Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója elmondta, az általa vezetett intézmény 2009 óta látja el a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének kezelését, amelyre idén a bajai halászléfőzés élő hagyománya, a magyarországi üvegművesség és a békés megyei szűcshímzés élő hagyománya került fel. A jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Hagyományok Házában zajló Magyar népmese-hagyományos mesemondás című tanfolyam módszertanának gyakorlatával bővült. Mivel a pandémia miatt tavaly csak online kihirdetésre kerülhetett sor, Csonka–Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője a múlt évi kihirdetési okleveleket is a mostani ünnepélyes megnyitón adta át. A jegyzékre tavaly felkerült örökség-elemek közül a Somogy megyei Buzsák élő néptánchagyományát a hallgatóság közvetlenül is megismerhette, a táncprodukcióhoz a Somogy zenekar szolgáltatta a zenét.

A Lovarda Hauszmann Alajos tervei alapján eredetileg százhúsz éve, 1901-ben készült el. A második világháborúban megsérült, de a bontására tulajdonképpen nem műszaki, hanem ideológiai okokból került sor 1950-ben. Most, nagyjából hetven év elteltével újra áll az épület, legyünk rá büszkék és töltsük meg élettel – mondta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos, aki ezzel ünnepélyesen át is adta az épületet. 

A Kulturális Örökség Napjainak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet hazánk épített örökségére. A KÖN gyökerei 1984-re, Franciaországba vezethetőek vissza, ahol az egyébként nem, vagy csak korlátozottan látogatható műemlékek egy hétvégére történő megnyitása olyan nagy sikerrel végződött, hogy az Európa Tanács is felkarolta a kezdeményezést, és 1991-ben elindultak az Európai Örökség Napok. Magyarország is hamarosan csatlakozott a mozgalomhoz, ami egyre ismertebbé és népszerűbbé vált, minden évben tízezrek indulnak el, hogy a helyszíneket meglátogassák. Idén minden megye és a főváros csaknem minden kerülete csatlakozott a kezdeményezéshez, így 218 helyszínen összesen 135 rendezvény és 140 séta várja a látogatókat országszerte – emelte ki dr. Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára.

A KÖN rendezvénysorozatát Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége nyitotta meg, majd a Magyar Nemzeti Táncegyüttes záróprodukciója után Madaras Bence, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának pohárköszöntőjével fejeződött be az ünnepélyes esemény hivatalos része.