E-építés keretrendszer: digitálizáció tíz szakrendszerrel
25%-kal csökkent az ügyintézési idő
A Lechner Tudásközpont 2015-ben konzorciumvezetőként kezdte meg az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt céljainak megvalósítását. Tíz alkalmazás és szakrendszer újult meg, vagy jött létre a több mint 7 évig tartó megfeszített munkának köszönhetően. A projekt eredményeként megszületett vagy megújult szolgáltatások, informatikai rendszerek mára nem csak a hatósági munkát támogatják élesben, de a szakmai és a lakossági felhasználók számára is gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé, könnyen használható felületeken keresztül. A projekt záróeseményére 2023. június 22-én került sor.
Tíz különböző szakrendszert hozott létre, illetve fejlesztett tovább a közszolgáltatások digitális fejlesztése érdekében a Lechner Tudásközpont az E-építés keretrendszer – innovációban a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt keretében, melynek zárórendezvényére 2023. június 22-én került sor. A Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő, a projektben konzorciumvezetőként résztvevő Lechner mellett konzorciumi tagként a minőségbiztosításáért felelős Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a központi hardver infrastruktúra kialakítását ellátó NISZ – Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. támogatta a sikeres megvalósulást.
A Miniszterelnökség háttérintézményeként a Lechner Tudásközpont munkatársai és külső partnerei az elmúlt években azért dolgoztak, hogy munkájuk eredményeként az E-építés keretrendszer projekt keretében olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek segítik a közszolgáltatások digitalizációját. A projekt eredményeként kialakított rendszerek szinergiát alkotnak, egymással kommunikálva gyorsan és pontosan igyekeznek az állampolgárok, felhasználók, így az ország javát szolgálni – mondta köszöntőjében Dr. Földváry Gábor a Lechner Tudásközpont ügyvezetője, az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt ünnepélyes záróeseményén.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-ben vette át az építésügy szakpolitikai irányítását, de sokan már a kezdetektől nagy várakozással tekintettünk az E-építés projektben megfogalmazott célok megvalósításának lehetőségeire. Szakpolitikai szereplőként részt vállaltunk a jogszabályalkotásban és rengeteg szakmai egyeztetést folytattunk le, melynek a dinamikusan változó környezetben sem volt más fókusza, mint az adminisztratív terhek csökkentése, az építésügy eljárásainak digitalizációja, az Országos Építésügyi Nyilvántartás kibővítése – fogalmazott köszöntőjében Dr. Farkas Gergely az Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője.
A hamarosan záruló, Széchenyi 2020 program keretében 9,672 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatási összeggel gazdálkodó projekt alapadatait, életútját, célcsoportjait, mérföldköveit és megvalósulásának lépéseit a projektmenedzsment nézőpontjából Dr. Aggod-Fekó Adrienn a Lechner Tudásközpont Projekt és Kormányhivatali Alkalmazások Üzemeltetését Támogató Igazgatóságának vezetője mutatta be.
Dr. Deák Márton a projekt szakmai vezetője, egyben a Tudásközpont technológiai és tervezési főosztályvezetője a projekt eredményeinek ismertetésére tért ki. Beszámolója szerint a 2859 naptári nap alatt megvalósult projekt során megújult az e-építési napló és a hatósági engedélyezési eljárásokat támogató ÉTDR, emellett létrejött az Elektronikus Tervpályázat-kezelő Alkalmazás (E-tervpálya) és a Dokumentációs Központ Információs Rendszere (DOKIR). Mindezek mellett elkészült a Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár (NGTA), az építésügyi igazságügyi szakértők tevékenységét támogató rendszer (ÉISZ), a tervezést támogató környezeti információs téradat-csomag letöltésének funkciója, valamint az állampolgárok családiház-építési tájékozódását segítő Tervezési Segédlet és Adaptációs Iránytű modulok. A szintén ebben a projektben fejlesztett SZASZER – szakmagyakorló kereső és szerződéskötés támogató alkalmazás kamarai interfészek által támogatva építészek, mérnökök, kivitelezők regisztrációját teszi lehetővé és profiljukat elérhetővé a felhasználók számára. A legkomplexebb fejlesztés az új informatikai platform, az Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszer (ÖVNYR) lett, melynek része a Védett ingatlanok lekérdezőfelülete, a nyilvános adatokat tartalmazó E-Örökség modul és a terepen dolgozó szakértőket támogató mobilalkalmazás is. Az eredménytermékek mára javarészt használatba álltak, a felhasználói visszajelzések pedig általánosan pozitívak. Az E-építés projekt eredményeként az érintett eljárásokban 25%-os ügyintézési idő csökkenés valósult meg.
Juhász Judit, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője konzorciumi partnerként szólalt fel a záróeseményen. Előadásában elmondta, a projektkockázatok minimalizálását a minőségbiztosítás eszközeivel támogató KIFÜ 50 projektet kezel, amelyek 80%-a – az E-építés keretrendszerhez hasonlóan – KÖFOP projekt. A KÖFOP programokat leginkább fenyegető kockázati tényezők: a gyakran változó szakmai tartalom, a módosított támogatási és vállalkozási szerződések, a technológiai elavulás lehetősége, valamint a költségek növekedése ennél a projektnél is felléptek, de az indikátorok segítségével a felek igyekeztek minimalizálni hatásukat.
Babócsy László, a konzorciumi tag NISZ – Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. programvezetője arról számolt be, hogy az E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt KÖFOP projekt esetében is a NISZ biztosította a Kormányzati Adatközpontban a projekt megvalósításához szükséges központi hardver infrastruktúrát. A NISZ olyan georedundáns működést és kiemelt fizikai objektum védelmet, emellett költséghatékony üzemeltetést biztosít, amely kifejezetten a KÖFOP informatikai projektjei számára ad biztonságos adatközponti környezetet. A Kormányzati Adatközpontot a két telephelyes működés mellett a nagy sebességű adatkapcsolatok, különböző biztonsági osztályú rendszerek kiszolgálása, illetve emelt szintű működés és adatbiztonság jellemzi.
Az Örökségvédelmi Nyilvántartási Rendszerről (ÖVNYR), az örökségvédelemben dolgozókat támogató szakértői mobilalkalmazásról és az élményszerű tartalmakat bemutató e-örökség publikus weboldalról Dr. Hajdu-Nagy Gergely modulfelelős, az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársa beszélt. Az ÖVNYR egy zárt, csak hatósági személyek számára elérhető szakinformatikai rendszer, amely a mára elavult korábbi rendszereket modern, bővíthető, kiberbiztonságilag megfelelő rendszerekkel váltotta fel. Az ÖVNYR tárgyai a műemléki értékek, műemlékek, régészeti lelőhelyek és régészeti védőövezetek, összesen 14 800 műemlék építményt, 8200 műemléki környezetet, 48 műemléki területet, 63 000 régészeti lelőhelyet, 11 régészeti védőövezetet és 850 000 érintett ingatlant foglal magába, melyekhez 5600 védési jogi aktus tartozik. Az új adatbáziskezelő webes alkalmazás összetett térképi funkciókkal, szerepkörök szerinti bejelentkezéssel, ingatlan adatok közvetlen elérésével, dokumentumtárolással, kereséssel, térképi felülettel biztosít egyszerűbb, megbízhatóbb adatbevitelt, ezáltal nagyban növeli a közigazgatás hatékonyságát. A szakértői mobilalkalmazás a helyszíni revíziót, adatellenőrzést, adatrögzítést segíti, például az ingatlan-nyilvántartási alaptérképpel, vagy a helyszíni állapotok rögzítésére alkalmas firkafóliákkal, fotófeltöltési lehetőséggel, műemlékvédelmi és régészeti munkákhoz egyaránt.
Az E-örökség honlap célja az ismeretterjesztés, társadalmasítás, a fiatalok érzékenyítése épített örökségünk értékei iránt, emellett térképen is megjeleníthető segítséget nyújt családi, iskolai, egyéni turisztikai programok összeállításához. Az oldalon 3D-ben is bejárható számtalan műemlék és 71 db gigapixeles méretű fénykép is található, amelyek felbontásuknak köszönhetően az ecsetvonások részletességéig nagyíthatóak.
Az építésügyi hatósági eljárásokat támogató kibővített és megújított ÉTDR rendszerről, valamint a mai kor elvárásai szerint felfrissített és új funkciókkal bővített elektronikus építési naplóról Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont product ownere beszélt. Az OÉNY egykapus felületéről elérhető két alkalmazás a terület kulcsszereplőit – építtetőket, építész és szakági tervezőket, építési műszaki ellenőröket, kivitelezőket, felelős műszaki vezetőket és a hatóságok, felügyeleti szervek érintettjeit – szolgálja ki. Az ÉTDR és az e-napló sikere nem a felhasználószám növekedésében vagy a felületen töltött időben mérhető, hanem abban, hogy segítségükkel a felhasználók a lehető legkevesebb időt töltsenek azon feladataik elvégzésével, amelyek miatt felkeresték ezeket a felületeket és a lehető legnyilvánvalóbb módon tudják elvégezni azokat.
Az Elektronikus Tervpályázat-kezelő Alkalmazásról, azaz az E-tervpályáról Takács Krisztián településügyi szakértő beszélt. Beszámolójában kifejtette, az E-tervpálya olyan online felület, amely lehetőséget biztosít építészeti, tájépítészeti és művészeti minta-, ötlet- és tervpályázatok minden szereplője számára a pályázat teljes életútjának lebonyolítására és nyomon követésére a kiírástól a nyilvános eredményhirdetésig. Az oldal a feltöltött szövegek alapján elkészíti a pályázati kiírást, legenerálja a pályázat aloldalát és a rendszeren belül összekötésre kerül a kiíró, a bírálóbizottsági tagok, a szakértők és a pályázók. Eddig 9 pályázat zárult le eredményesen az alkalmazásnak köszönhetően és jelenleg is 3 nagy presztízsű pályázat van folyamatban.
Dr. Hegedűs Lajos, a Lechner Tudásközpont Digitalizáló és Iratkezelési Osztályának vezetője a Dokumentációs Központ Információs Rendszert (DOKIR) és a Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattárat (NGTA) mutatta be. A DOKIR részét képezi a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa és a Műszaki Tervtárak Jegyzéke, valamint a mára külön alkalmazásként működő Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás. A 3 almodullal rendelkező alkalmazás létrehozásának célja az volt, hogy a felhasználók egy forrásból tájékozódhassanak a keresett dokumentumokkal kapcsolatban az eddig helyileg is szétdarabolt és időben is nagyon hosszadalmas keresgélés helyett. A Műszaki Tervtárak Jegyzéke összegyűjti az összes hazai műszaki gyűjteménnyel rendelkező intézményt és azok metaadatait, a Magyar Tervtárak Közös Katalógusa pedig olyan komplex metaadatbázis, amely egy könyvtári rendszerhez hasonlóan teszi elérhetővé építészeti és műszaki dokumentumok minden adatát. A Nemzeti Geotechnikai Térkép és Adattár alapját a 75 éves múltra visszatekintő papír és pausz alapú talajmechanikai szakvéleményeket és fúrásdokumentációkat magába foglaló Építési Geotechnikai Adattár adta, amelyet felhasználva mára 135 000-nél is több talajmechanikai szakvélemény áll digitálisan rendelkezésre, térképen kereshető, geokódolt formában, rendkívül sok keresgélést és anyagi ráfordítást spórolva meg az építkezés vagy telekvásárlás előtt állók számára.
A felsorolt fejlesztéseket közös informatikai keretrendszerbe összefogó keretmodul sajátosságairól László Csaba, a Minőségbiztosítási és Szakértői Osztály vezetője beszélt. Mint elmondta, a központi szolgáltatásokat biztosító modulok az OÉNY rendszer egyes alkalmazásainak kapcsolódását, egységes informatikai rendszerbe történő integrálását biztosítja. Összesen 8 keretmodul van, amelyek törzsadatokat, felhasználókat, dokumentumokat, térképeket, értesítéseket, vagy interfész igényeket kezelnek, egy pedig az online fizetést teszi lehetővé.
Az E-építés keretrendszer projekt keretében 2016-ban megindult alkalmazásfejlesztés állandó kísérője volt a felhasználóbarát felületek megalkotásában nélkülözhetetlen UX, azaz user experience tervezés. A felhasználói élmény tervezői a divíziók és a szakrendszerek vezetőivel való folyamatos kapcsolattartás mellett megtervezték a felhasználói vonalakat, megértették és kutatták a szükségleteket, az oldal funkcióit és a felhasználási terület sajátosságait, amely alapján elkészítették a tervezett online felületek drótvázait. Ezeket adták át az UI, azaz az user interface tervezőknek, akik létrehozták a vizuálisan kész design tervet, ami aztán a fejlesztőknek került átadásra. A fejlesztés során az OÉNY egészére vonatkozóan megfogalmazott arculat keretein belül alakították ki a vizuálisan és a használat logikájában is egységes alkalmazásokat.
A konferencia záróelőadásaként Kovács Tamás, a Lechner Humánerőforrás-menedzsment Főosztály vezetője mutatta be a Tudásközpont által készített saját oktatási és ismeretterjesztési célú tartalmak megjelenítésére szolgáló Lechner Akadémia felületét és annak projekthez kapcsolódó tartalmait.
Az Országos Építésügyi Nyilvántartás kezdőoldalán keresztül elérhető, az E-építés keretrendszer projekt átfogó eredményeként létrejött szakrendszerek európai összehasonlításban is korszerű megoldásokat kínálnak az épített környezethez kapcsolódó közigazgatási ügykezelés digitális támogatására.
A zárókonferencián megjelenített eredménytermékek, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 azonosítószámú, E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában projekt keretében készültek el.
Fotó: Lechner Tudásközpont
