E-építésügy

A történeti korokban az építőmester kőből, agyagból, fából épített makettet, ennek segítségével mutatta be a megrendelőjének, milyen lesz az általa kitalált épület. A palléroknak, kőfaragóknak is át kellett adnia az építéshez szükséges információkat, ehhez a makett mellett készített terveket és sablonokat, zsinórállásokat is a kövek kifaragásának helyszínén. A digitális technológiák fejlődésének köszönhetően az építőiparban a XXI. században látványos változások tanúi lehetünk.

Az épület ábrázolása mellett korán megjelent az az igény is, hogy a neki helyet adó ingatlannal kapcsolatos információk se vesszenek el a kimondott szóval: különböző leírások, határbejárási jegyzőkönyvek, telekkönyvek és egyéb okiratok rögzítették a telekhez köthető tulajdoni és használati jogokat, az ebben beálló változásokat, s az iratokban gyakran követhetjük az ingatlanon álló épület sorsát (hozzáépítés, átalakítás, pusztulás) is. Az épületek dokumentálása azonban messze nem volt olyan teljes, mint ma: a jól képzett és nagy tapasztalattal rendelkező pallérok és mesteremberek fejükben „tárolták” a kivitelezéshez szükséges információk jelentős hányadát. Ezzel együtt is megjelent a mai értelemben vett tervdokumentáció, mely a ház megépülte után bekerült egy erre szakosodott levéltárba, tervtárba, és ettől kezdve az épület valós létével párhuzamosan létezett a virtuális térben is. A földhivatalok intézményesítésével az ingatlan-nyilvántartás is integrálódott az adminisztratív térbe, de a terveket és az ingatlankatasztereket továbbra is külön hivatalok őrizték és gondozták.

A digitális technológiák fejlődése az építőiparban is alapvető változásokat hozott: a tervező már virtuálisan építi fel a tervezett építmény háromdimenziós modelljét számítógépének CAD (Computer Aided Design) programjával, és erről virtuálisan választja le a kétdimenziós tervlapokat a dokumentáció elkészítéséhez. Igaz, a megrendelők továbbra is szeretettel fogják kezükbe tervezett házuk apró makettjét, és a hivatalok is igen nehezen mondanak le a tervdokumentáció papírra kinyomtatott másolatairól, mégis, az utóbbi években egyre teljesebben megvalósul az építészeti tervezési és engedélyeztetési folyamat átköltöztetése a virtuális térbe. A tervezés megkezdése előtt a megrendelő a TakarNet digitális adatbázisából kapja meg ingatlanának a hivatalos hatósági térképnyilvántartásban szereplő helyszínrajzát, mellé pedig az ingatlan jogi státuszát és történetét dokumentáló tulajdonilap-másolatot. A Magyar Építészkamara honlapján szereplő tervezői névjegyzékből keres magának egy tervezőt, vagy leellenőrzi, hogy választott építésze rendelkezik-e a feladathoz szükséges tervezői jogosultsággal. A tervező a munka megkezdése előtt tájékozódik a tervezési helyszínen hatályos jogi környezetről (építéssel kapcsolatos országos és helyi jogszabályok, szabályozási és rendezési tervek), melyet a TeIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) segítségével tud megtenni: ez az online adatbázis az ország minden településének építési szabályozását tartalmazza.

Megkezdődhet a tényleges tervezési munka: bár az építészek nagy része, főleg az idősebb generációkhoz tartozók az első vázlatokat ma is kézzel készítik, a munkafolyamat a korai lépéseket követően náluk is átkerül a számítógép virtuális valóságába. A fiatalabbak már skicceiket, ötleteiket is digitális eszközökön rögzítik, táblagépük vagy digitális rajztáblájuk szabadkézi rajzoló alkalmazásának segítségével. A megszülető ház megformálódik a CAD-program virtuális valóságában, ma már leginkább háromdimenziós modell (BIM – Building Information Modeling) formájában. Eközben kézzel fogható makett is készül a megrendelő számára, a 3D nyomtatók és számítógéppel vezérelt CNC-marók elterjedésével egyre gyakrabban közvetlenül a virtuális 3D modell kinyomtatásával vagy kifaragásával. Szintén a virtuális modell felhasználásával készülnek a számítógépes látványtervek, a modellt külön erre a célra fejlesztett programok segítségével látják el realisztikus anyagokkal, környezettel. A ház virtuális tervezése, modellezése nagyban megkönnyíti az építésznek azt is, hogy a megrendelő kívánságainak, visszajelzéseinek megfelelően módosítsa a terveket; míg régen rettentő munkaigényes módon újra kellett rajzolni az összes érintett tervlapot, kisebb változtatások esetén pedig „csak” zsilettpengével kikaparni a pauszpapírra tussal megrajzolt vonalakat, ma a számítógépes modell, és a ráépülő rajzok viszonylag könnyen módosíthatók.

Generált költségvetés

Ha a megrendelő elégedett a ház koncepciójával, következhet az engedélyezési tervek elkészítése. A CAD program a 3D modellről levetíti annak kétdimenziós vetületeit, az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat és egyéb rajzi részleteket, majd a tervező feliratokkal, méretkottákkal, anyagokat jelölő textúrákkal látja el őket. A szakági tervezők, a statikus, az épületgépész és társaik is ezeket a számítógépes rajzokat fejlesztik tovább saját szakterületükön. Az elkészülő tervdokumentáció így virtuális, a számítógépen lévő kétdimenziós rajzokból és az ezeket értelmező számításokból és műszaki leírásokból áll. Néhány éve ezt még mind kinyomtatták papírra 6-10 példányban, majd a többkilós papírkötegeket adták le az engedélyező hatóságoknak. 2013 elején azonban elindult az ÉTDR (építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer), amelybe egyszer kell feltölteni az elkészült tervlapok és szöveges feladatrészek digitális példányát, és ehhez a felhő-alapú adatbázishoz fér hozzá a legtöbb érintett engedélyező és szakhatóság. A megszülető vélemények, állásfoglalások, hiánypótlási felszólítások is az ÉTDR felületére kerülnek, ezeket az építtető saját Ügyfélkapu-hozzáférésével láthatja.

A kiadott építési engedély alapján megkezdődhet a kivitelező kiválasztása. Ma már a komolyabb cégek költségvetés-készítő programmal generálják árajánlatukat, ami még egy kis családi ház építésekor is megkönnyíti az árajánlatok összevetését. A nyertes kivitelező munkáját az E-napló online rendszer használatával dokumentálja. Ez biztosítja, hogy az épület ellenőrizhető módon a kiadott terveknek megfelelően készüljön el, illetve, amikor ezektől eltérnek, a változásokat is dokumentálni kell a felületén. Különösen fontos, hogy a hibalehetőségekkel és buktatókkal teli építési folyamat egyes elemei utólag is jól visszakereshetők ezzel a módszerrel, segítve így az esetleges garanciális igények érvényesítését. A megvalósult épület terveit az Építésügyi Dokumentációs Központ tárolja; a régebbieket papír tervlapok formájában, az újabbakat azonban már digitálisan. A központ előtt álló óriási feladat, hogy a papíron megtalálható terveket is digitalizálja. A BIM modellt a nagyobb épületek (középületek, irodaházak, kereskedelmi létesítmények stb.) üzemeltetői FM (Facility Management) programjukban használják tovább: a valóságossal párhuzamosan a virtuális térben létező modellre épül a létesítmény üzemeltetése, karbantartása, felújítása. Az ideális BIM 3D-ben ábrázolja nem csak az épületszerkezeteket, hanem az épületgépészeti és elektromos rendszereket is, modellezi ezek működését, adatokat szolgáltat az üzemeltetőnek a felhasznált erőforrásokról, így lehetővé teszi azok tervezhetőségét. Természetesen a modell naprakészen tartása elengedhetetlen, funkcióját csak akkor tudja betölteni, ha a ház pontos lenyomata a virtuális térben, lekövet minden átalakítást, változtatást.

Adatok és hálózatok

Áttekintve a fenti folyamatot, láthatjuk, hogy az építészeti tervezési és engedélyezési folyamatot már most is több informatikai rendszer és szolgáltatás támogatja. Ezek a rendszerek és alkalmazások azonban ma még mozaikosak: mivel az egyes folyamatok, hivatali eljárások hagyományosan különböző hatóságok feladatai voltak, az informatikai rendszerek is gyakran párhuzamosan, egymással nem összehangolva jöttek létre. Az információ-technológia rohamos fejlődése azonban előrevetíti, hogy ezeknek a rendszereknek szükségszerűen össze kell kapcsolódniuk, egységessé kell válniuk. A Lechner Tudásközpontban, ami az építésügyet támogató állami informatikai rendszerek közül már most is többet üzemeltet és fejleszt, az építésügy minden tervezői és hatósági területére rálátó szakemberek térképezik fel ezen rendszerek (összefoglaló nevükön az E-építésügy) fejlesztési potenciálját, egységesítésének lehetőségeit^[1]. A feladat legkevesebb három témakört foglal magába: rövidtávon fejleszteni kell a már meglévő, működő rendszerelemeket, egyszerűsíteni és felhasználó-barátabbá tenni kezelőfelületüket, elérhetővé tenni őket az egyre szélesebb körben elterjedő mobil eszközökről, táblagépekről, telefonokról. Közép- és hosszútávon két fő csapásirány mutatkozik a fejlesztések számára: egyrészt meg kell teremteni a meglévő rendszerek összekapcsolódásának lehetőségét, közös platformra helyezésükkel integrálni kell az általuk elérhető tudást. Szükségszerűnek látszik, hogy az egységesített online rendszer egyetlen helyrajzi számhoz tudja kötni mind az ingatlannal kapcsolatos adatokat, mind a telken korábban és ezután zajló építési tevékenységekhez kötődő tervezési, engedélyezési és kivitelezési információkat. Másrészt fel kell térképezni azt is, hogy a létrejövő egységes szolgáltatási felület milyen egyéb, az építési tevékenységhez kapcsolódó információkat és folyamatokat tud integrálni.

Számtalan jól azonosítható pontja és szakasza van az építésügy folyamatának, melyeknek helyet kell biztosítani az integrált rendszer keretein belül. Elég, ha arra gondolunk, hogy a háromdimenziós felmérési technológiák (3D lézeres szkennelés, 3D fotogrammetriai felmérés) fejlődése következtében soha nem látott mennyiségű, környezetünket térbeli digitális adatokkal leíró információ áll már most is a rendelkezésünkre, és ez a „big data” rohamosan növekszik. Ezeknek az országos földhivatali térképekhez kapcsolása, és megosztása a tervezőkkel nagyban megkönnyíti az elképzelt épületnek a terep és az épített környezet adottságaihoz való alakítását. Hasonlóan hasznos újdonság meglévő épületek felújításánál, átalakításnál az e technológiákkal végezhető 3D épületfelmérés is, melynek végeredménye a tervezőprogramba emelve egyből szolgáltatja a továbbtervezéshez szükséges alapinformációkat.

A tervezés során létrejövő BIM modell rendkívül fontos: ez az alapja az épület virtuális jelenlétének, akár a digitális tervtárban, akár az épület életciklusa alatt az üzemeltető FM szoftverében. Ahhoz, hogy az átfogó építésügyi rendszer és az FM rendszerek is probléma nélkül tudják befogadni, egységesítése, szabványosítása elengedhetetlen. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően már Magyarországon is folyik a BIM-szabvány létrehozására irányuló munka, ebben a Lechner Tudásközpont nem csak az előkészítési és fejlesztői munka résztvevőjeként, hanem az eredmények későbbi fontos használójaként is érdekelt: a tervezett Középület Kataszter célja, hogy országosan az összes állami, önkormányzati tulajdonú és használatú épületről naprakész és szabványos BIM modell álljon rendelkezésre, támogatva így az üzemeltetési-felújítási feladatok végzését.

Otthonosság vagy dzsungeltúra

Lényeges szempont az is, hogy az építésügy egyre inkább egy építmény teljes élettartamát tartja szem előtt: az épületek energia-felhasználásának számításakor már most is figyelembe vesszük a beépített építőanyagok előállításához szükséges és az építésük során felhasznált energiát, a használatuk és karbantartásuk során elfogyasztott energiát, végül „életük” végén a bontásukhoz és a keletkező bontási hulladék kezeléséhez, veszélymentesítéséhez szükséges energiát is. Ha innen nézzük, az E-építésügy horizontján megjelenik az épület működésének és megsemmisítésének időtartama is.

Ennek az egységes rendszernek a létrejötte a közeljövő egyik legfontosabb informatikai és építés-szakmai feladata. Az állam ezen a területen nem csak számtalan érintett hatóság „gazdájaként” érdekelt, hanem a folyamat számára háttértámogatást biztosító rendszerek szolgáltatójaként, az összekapcsolódó adatok egyik fő használójaként, és nem utolsósorban az építőipar által generált gazdasági konjunktúra haszonélvezőjeként is. A valós épített környezetnek a virtuális térben tükröt tartó adatkörnyezet többé már nem a tudományos fantasztikum világa, hanem a közeljövő elkerülhetetlen következménye. Hogy ez a virtuális környezet rendezett, áttekinthető és barátságos lesz-e, vagy ellenséges és veszélyes, melybe csak dzsungeltúra-vezető segítségével lehet belépni, az ma, az egységes alapokra helyezés megtervezésekor és a hosszú távú stratégia megalapozásakor dől el.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2015. október 16.

Lábjegyzet

1. ↑ A Kormány 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozata az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről
   6. A Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködve – és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének bevonásával –
   a) dolgozza ki az egyablakos e-építésügy részletes koncepcióját és megvalósításának költség- és ütemtervét, valamint
   b) vizsgálja meg a kivitelezés átlátható egységes nyomon követésének feltételeit, és tegyen javaslatot a szabályozás módosítására, továbbá a kapcsolódó fejlesztések megvalósításának költségvetésére és ütemtervére.