Fogyatkozik a magyar, de…
… vannak olyan települések, ahol az országos tendenciákkal ellentétben a lakosságszám növekedése figyelhető meg.
Hazánk népessége kb. 2,5 %-kal csökkent az utóbbi tíz évben. A népszámlálási adatok szerint 2001-ben 10 198 315 lakosa volt az országnak, 2011-ben viszont már 260 687 fővel kevesebben, 9 937 628-an éltek határainkon belül.
A Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető KSH népszámlálási adatok szerint a népességcsökkenés területileg nem egyenletesen zajlott, s vannak olyan települések, ahol az országos tendenciákkal ellentétben a lakosságszám növekedése figyelhető meg.
Gyarapodó népesség mutatható ki például:
- a legnagyobb városok (Budapest, Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely) körüli agglomerációkban, aminek egyik forrását minden bizonnyal a városból kiköltözők jelentették;
- autópályák (M1, M5, M7) mentén;
- a Balaton és a Velencei-tó térségében.
A települések lélekszáma Győr-Moson-Sopron és Pest megye nagy részén általában növekedett vagy alig csökkent, s csak kisebb változás tapasztalható Fejér, Hajdú-Bihar, illetve Komárom-Esztergom megyék jelentős részén is. Ezzel szemben Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Tolna és Zala megyék településein igen nagy mértékű népességcsökkenés zajlott le.
17 településünk lakossága fogyatkozott több mint 40 %-kal egy évtized során, s közülük nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében helyezkedik el. Kiemelkedően magas, 40 %-nál nagyobb növekedésre pedig 36 település esetében került sor, amelyek főként nagyvárosaink vonzáskörzetében találhatók.
A népességváltozás területi mintázatát két demográfiai tényező, a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet határozzák meg. Mindkettőnek lehet pozitív és negatív értéke is, ezért akár erősíthetik vagy ki is olthatják egymást. A leginkább „kiürülő” településeket egyszerre jellemzi természetes fogyás és vándorlási veszteség (például Békés megyében), míg a lakosságszám növekedése főként a természetes fogyást meghaladó odavándorlásból származik (például a Balaton térségében), s csak ritka esetben fordul elő, hogy a két tényező egyaránt pozitív értékű legyen (például a budapesti agglomeráció északi és nyugati részén).
Mindezeket a térbeli folyamatokat részletesen is bemutatja a Lechner Tudásközpont által készített gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon elérhető interaktív térkép.
Forrás
