Határ a tóban

Megtörtént a Fertő-tavi határjelek karbantartása

Befejeződött a magyar–osztrák államhatár Fertő-tavi szakaszának karbantartása, amelyet konkrétan a vízben, egy épített betonszigeten végeztek el a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának munkatársai július 28-án.

A Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának feladatai közé tartozik az ország határaira figyelmeztető geodéziai jelek (határjelek) karbantartása. A Magyarország, Románia és Szerbia államhatárainak találkozási pontját jelölő hármashatárjel, a Triplex Confinium megújítását követően, július 28-án ismét útra keltek, hogy felkeressék a soron következő határjelet, amelynek megközelítéséhez ezúttal csónakra kellett szállniuk – ugyanis az a Fertő-tavon helyezkedik el. A munkavégzéshez egy helyi hajót és egy gyors dunai gumicsónakot biztosított a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Osztálya, így a felújítás gyorsan és zökkenőmentesen vehette kezdetét. A karbantartás a „B” szakasz kezdetét jelölő szakaszhatárkő gúlájának és védőépítményének lecsiszolását és újrafestését, valamint a betonsziget újra színezését foglalta magába.

Határ a tóban

Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés 27. cikke határozta meg Magyarország új határvonalát. Ennek értelmében a magyar–osztrák határ teljes hossza 375 517 méter volt, amelyet három részre A, B és a C szakaszra osztottak. A határvonalat először keményfa karókkal jelölték meg, amelyeket később kimondottan erre a célra tervezett határkövekre cseréltek ki. Magyarország határai a II. világháború után ismét megváltoztak, a 1947. február 10-én aláírt Párizsi béke értelmében a magyar–osztrák határ hossza 19 kilométerrel csökkent, így a határjeleket át kellett helyezni. A mai 356 kilométeres magyar–osztrák határvonal A jelű szakasza Rajka és a Fertő-tó között húzódik, a B szakasz a Fertő-tótól vezet az Írottkőig, a C szakasz pedig innen a Felsőszölnök településen lévő, legnyugatibb hármashatárjelig tart.

Határ a tóban

A jelenlegi karbantartási munkálatok a középső, B szakasz kezdetét jelölő szakaszhatárkövet érintették, amely a Fertő-tó 1,5 méteres átlagmélységű vizében helyezkedik el. A szél, jég és hullámverés viszontagságainak kitett határjelet az idők folyamán többször is meg kellett erősíteni. Az eredeti B határjel egy sziklákból felépített mesterséges szigeten állt. A szigetet 1968-ban átépítették, jégtörő bordákkal látták el – nagyszabású háromszögelési munkálatokat követően és további 3 fertő-tavi határjellel együtt. A jég nyomása miatt azonban ezt az építményt nagyon hamar károsodott, ezért a megrongálódott jelölést 1971-ben ismét átépítették. Azóta egy 500 köbméteres, körformájú, betonozott terméskő védmű veszi körül a határjelet. A védmű kiépítése ekkor 1.2 millió forintba került. Összehasonlításképpen: akkoriban egy átlagos lakás ára körülbelül 400 000 Ft volt.

Fotó: Reményi György / Lechner Tudásközpont