104 neves művész és tudós élete és ugyanennyi budapesti épület több száz fotóval illusztrált története ismerhető meg a két éve indult Híres emberek Budapestje sorozaton keresztül. A hétről hétre megjelenő, online térképen is elérhető színes írásokból többek között az is kiderül, hogy Hofi Géza 34 éven keresztül az Anker palotából indult munkába, a híres-neves Gellért-hegyi műteremházban Herman Lipót festőművész élt 60 éven keresztül, Móricz Zsigmond pedig erkélyéről figyelhette nap mint nap a Fővám téri piac nyüzsgő életét.
Két éve, 2018. január 10-én Seress Rezső Dob utca 46/b szám alatti otthonának bemutatásával vette kezdetét a Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozata. A minden szerdán új írással bővülő gyűjtemény alapjául a városszerte a házak falán felbukkanó, jeles művészek, tudósok, sportolók ott töltött éveinek emlékét őrző táblák szolgáltak. A 104 bemutatott lakóház történetén keresztül többek között Avar István, Komor Marcell, Latabár Kálmán, Ottlik Géza, Psota Irén, Rockenbauer Pál, Somlyó Zoltán és Tábori György élete is megismerhető.
A 2018 októberétől már online térképen is böngészhető, fotókkal illusztrált írásokkal nem csupán az épültek homlokzata mögé lehet bekukkantani, hanem a korabeli Budapest hangulatából is ízelítőt kaphatnak az olvasók. Barabás Miklós, Berény Róbert, Glatz Oszkár, Komlós Juci, Polcz Alaine és Sztankay István hajdani otthonát felfedezve a Városmajor elmúlt 150 évének történetébe lehet bepillantani. Csonka János, Kosztolányi Dezső, Petróczy István, Somlyó Zoltán, Zielniski Szilárd és Weltzl János élete Lágymányossal és a Bartók Béla út környékével fonódott össze – a rendhagyó századik posztból az egykori Lágymányosi Dohánygyár történetét is megismerhették az érdeklődők, ahol a színes írások napvilágot látnak.
Fischer Annie Szent István park 14. szám alatti otthonának bemutatásából nem maradhatott ki a park rövid története, Móricz Zsigmond írásából pedig az derül ki, milyen volt a kilátás Fővám tér 2–3. szám alatti lakásából: „Itt lakom a Fővám téren s az erkélyem a Dunapartra nyílik. Gyönyörű kilátás. Szemben a Gellérthegy, a Gellért szálló, a Műegyetem nyugodt épülete, s ellátni egész Csepelig. A rádióoszlopok mint különös cérnaszálak feszítve a földtől az égen égő csillagig. De a legérdekesebb a nyüzsgő Dunapart, a piac. Már az első napsugár előtt megindul az élet. Kis hajók jönnek a partra, hordárok taligái mozdulnak meg, a kofák felnyitják a bódéikat s a nagy tér megelevenedik, virágok mezeje nyílik ki, s minden szezonban roppant hegyek a tavaszi salátától az őszi káposztahegyekig, minden évszak felküldi a maga terményeit a főváros szívébe.” (Az Est, 1928. május)
Herman 1884 áprilisában, Nagyszentmiklóson egy Torontál vármegyebeli mezővárosban született kereskedőcsaládban. A remek rajzkészséggel megáldott gyermeket nem családja józan és prózai közege, hanem iskolai rajztanára buzdította, ám az édesapa nem művészt, hanem kereskedőt akart nevelni fiából. Miután azonban Lipót még a szegedi kereskedelmi iskola elvégzése után is elszántan ragaszkodott a festői létről szőtt álmaihoz, családja is hozzájárult, hogy a fővárosban tanulhasson. A Mintarajziskola után München, Berlin, Párizs, Brüsszel és London voltak fejlődésének állomásai, majd az 1910-es év már Kecskeméten találta, ahol a híres Művésztelep egyik alapító tagja volt. Élete során hol itt, hol ott ütött tanyát a világban, de mindig hazatért. Itáliai tanulmányútja után 1914-ben hazaérkezvén harcolt az I. világháborúban is, sőt ezredfestő lett belőle. Később, a munkával töltött évtizedek alatt készített karikatúrákat, festett portrékat, tájképeket, csendéleteke, számtalan aktot, mitológiai és allegorikus jeleneteket. Festőállványként Madarász Viktor egykori állványát használta.
A szecessziós Kelenhegyi úti épület terveit Kosztolányi-Kann Gyula festő-építész készítette. Eredetileg nem a hegyoldalba, hanem a VI. kerületi Epreskerti művésztelep mellé tervezve azt, ám a főváros nem el- csupán csak használatba adta volna a telket. A Kmety utcai házhely helyett végül a negyvenezer koronáért megvásárolt 740 négyszögöles Gellért-hegyi telken épült fel a két emeletes ház, amely a krónikás Lyka Károly szavai szerint „..a Ferenc József-híd [ma Szabadság híd] budai környékének egyik legszebb ékessége, minden tekintetben a legmodernebb kényelemmel van berendezve és úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán egyedül áll a maga nemében az egész kontinensen. Nincs a házban két egyforma műterem, nincs rajta két egyforma ablak, két egyforma erkély: a szecesszió műremeke ez, az útikönyvekben, művészeti lexikonokban is nevezetes épületként emlegetett védett érték”.
A földszinti négyszobás lakáshoz mellékhelyiségek is tartoztak, a felsőbb szintek műtermei pedig úgy lettek kialakítva, hogy csaknem mindegyik alkalmas volt lakhatásra is, a munkára tervezett tér mellett saját lakószobával, fűtéssel, világítással, sőt fürdővel is rendelkeztek. A házban az idők során számtalan művész élt és dolgozott, többek között Czóbel Béla is, aki kilencven éves korán túl is aktívan alkotott. A legdrágább műterem éves bérleti díja ez első években 880, a legolcsóbbé pedig 510 korona volt.
Hermann Lipót emlékére a művész halála után a főváros állíttatott márványtáblát 1973-ban, a Kelenhegyi úti ház falán.
A Híres emberek Budapestje sorozat minden szerdán új történettel bővül, a házak fotói és a rövid, színes írások a Lechner Tudásközpont weboldaláról is elérhetők.
Fotók: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
