Két évszázad találkozása a hamvaiból feltámadt Hild-villában

2017 januárjától várja a kutatókat a december 20-án átadott, kívül-belül megújult klasszicista Hild-villa, mely mostantól a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ad otthont. Az épület az 1990-es évek végén, a VÁTI által végzett felújítás során nyerte el mai alaprajzát, az ehhez tartozó engedélyezési tervdokumentációt a Lechner Tudásközpont Tervtára őrzi.

A Budakeszi út 38-40. szám alatt álló Hild-villa 2013-ban került az MMA tulajdonába, s már ebben az évben döntött az intézmény közgyűlése a reprezentatív ingatlanban önállóan működő elméleti intézet megalapításáról. Az új rendeltetést szem előtt tartva, a modern kor igényeinek megfelelő, korszerű építészeti eljárásokat alkalmazva, ám a Hild-féle koncepció szellemiségét respektálva újult meg teljes körűen az épület, Kokas László építész elképzelése alapján. 2016-ban nem csupán a villa rekonstrukciója és bővítése, hanem az úgynevezett Svájci-lak újjáépítése és az épületeket körülvevő park teljes körű rendezése is megvalósult.

A villát 1844-ben Hild József saját magának építtette, azonban nem sokáig élvezhette házát, ugyanis már az ötvenes évek közepén eladta Malvieux bankárnak. Egy újabb tulajdonosváltást követően végül a Geist család birtokába került, ezért is emlegetik gyakran Geist-villaként. Az épület képe jelentősen módosult az 1889-es, majd az 1894-es Pucher József tervei szerint megvalósult átalakításokat követően. Ekkor bővítették két oldalszárnnyal, a két oszlopos oldaltornácot befalazták, a hátsó traktushoz pedig további négy helyiséget építettek. A II. világháború után lakásokra osztották a villaépületet, azután az ötvenes években újabb átalakítások következtek, melyek során többek között a homlokzatot is helyreállították. Ezt követően hosszú ideig üresen állt, így állapota jelentős pusztulásnak indult.

1997–1998-ban Máté Zsolt vezető tervező vezényletével a VÁTI jelentős felújítást végzett az ingatlanon, ekkor alakult ki a mai alaprajzi elrendezés. Ennek a villát érintő utolsó helyreállításnak az építési engedélyezési tervdokumentációjában már megfogalmazásra került, hogy állagjavító beavatkozás nélkül az épület léte, műemléki értékeinek fennmaradása hosszú távon nem biztosítható. Ugyanebből a dokumentumból derül ki az is, hogy a kilencvenes évek végén a Pucher-féle, két ízben végzett bővítést színvonalasnak gondolták, s műemléki szempontból nem tartották relevánsnak annak elbontását. E felújítását követően a megbízó Alfa TV reprezentatív irodákat, könyvtárat és olvasótermet, a központi helyiségbe és a balra nyíló terembe pedig Hild emlékszobát tervezett oly módon, hogy „… a választott funkció maximálisan figyelembe vegye az épület adottságait, eredeti térkapcsolatait.” Arról, hogy e funkciókat az épület a munkálatok végeztével valóban betöltötte-e, nem sokat tudunk.

Bár egészen más megrendelővel, a terek hasonló rendeltetését megcélozva kezdődött meg a 2016-os rekonstrukció, amit a műemléki hatóságokkal való hosszas tanácskozás és egyezkedés előzött meg. Kokas László vezető tervező célja az elmúlt több, mint másfél évszázad során sokat megélt, fokozott műemléki védelmet élvező villa eredeti szépségének visszaállítása volt. Úgy döntött, hogy a 19. század változtatásait elődjéhez hasonlóan ő is megtartja, míg a későbbi korok toldásait és a hátsó traktust visszabontja. Figyelembe véve az épület jövőbeni funkcióját, az elbontott rész helyére egy új, 50 négyzetméteres szárnyat is emelt, mely formavilágában harmonikusan illeszkedik az épülethez. A villa földszintjén irodák, tárgyalók, valamint kutatószobák kerültek kialakításra, az alagsorban pedig könyvtárat és olvasótermet hoztak létre. Az igényes belsőépítészeti megjelenés szintén a Kokas Műterem munkáját dicséri.

A most megvalósult felújítás legnagyobb eredménye az, hogy a 19. század adottságait a 21. század igényeivel kitűnően összhangba tudta hozni. A Hild-villa korszerű és színvonalas rekonstrukciója méltó tisztelgés kiemelkedő klasszicista építészünk előtt, akinek halála 150. évfordulójáról jövő márciusban fogunk megemlékezni.

Források:
Hild-villa (Budapest, XII. Budakeszi út 38-40.) helyreállításának építési engedélyezési terve, 1997 (VÁTI, Dr. Máté Zsolt; Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ)
Rados Jenő: Hild József Pest nagy építőjének életműve, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958.
Urbanista blog
válasz.hu
Magyar Művészeti Akadémia

Képek forrása:
Hild-villa (Budapest, XII. Budakeszi út 38-40.) helyreállításának építési engedélyezési terve, 1997 (VÁTI, Dr. Máté Zsolt; Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ)
MTI
Magyar Művészeti Akadémia
BTM Kiscelli Múzeum Fotótár