Lechner alkalmazások az 54. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemen
Új nézőpontok az urbanisztikában
Idén 54. alkalommal rendezték meg a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet június 21. és 24. között, Szombathelyen. A pandémia hosszúra nyúlt hónapjai után fellélegezve a Régi-új paradigmák az urbanisztikában címmel összehívott négynapos szakmai találkozón is az új nézőpontokra került a hangsúly. Az esemény nyitónapján Kolossa József a Lechner Tudásközpont ügyvezetője a Lechner tervezést segítő innovatív programjait, szolgáltatásait mutatta be, Gombos Márk a Miniszterelnökség Településtervezési Területrendezési és Világörökségi Főosztályának vezetője a tervezői szakma előtt álló új feladatokat, valamint a településfejlesztés és -rendezés új rendszerét ismertette a nyári egyetem résztvevői előtt.
A mára már több mint félévszázados múltra visszatekintő Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem programjában minden évben aktuális témát dolgoz fel, nincs ez másként a 2021-es évben sem. A június 21. és 24. között Szombathelyen megrendezett, programokban gazdag esemény idén Régi-új paradigmák az urbanisztikában címmel fogalmazta meg témái fókuszát. A körülöttünk zajló környezeti változások és a pandémia bizonyították, hogy új látásmódra, új megközelítésekre van szükség az élet szinte minden területén – a múlt értékeinek megtartása mellett. Így az idei téma is közös gondolkodásra és az eddig megszokott szemléletmód megváltoztatására sarkallja a résztvevőket. A négynapos alkalom nyitónapján minden előadó törekedett arra, hogy saját területén bemutassa az újítás lehetőségeit, illetve azokat a fejlesztéseket, amelyek az új út egy-egy lehetséges irányai lehetnek. A délelőtti szekció moderátora Merklin Ferenc, a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatója volt, a délutáni szekcióban pedig Körmendy Imre, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem elnöke vezette fel az előadókat.
Az programsorozat első napján, június 21-én adott elő a Lechner Tudásközpont képviseletében Kolossa József ügyvezető, aki a Lechner tervezést segítő szolgáltatásait bemutató előadásában a számos innovatív alkalmazás között felhívta a figyelmet a régi, papír alapú tervezési folyamatot kiváltó E-TÉR felületre is. A területi tervezést segítő online platform mellett az érdeklődők elé tárta Magyarország térinformatikai alaptérképét, amely precíz légifotók alapján hazánk teljes felületét felülnézetben láthatóvá teszi, beszámolt a Nemzeti Mintaterv Katalógusban rejlő településtervezést, településképi adaptációt is érintő lehetőségekről. Kiemelte az oktatás fontosságát az adatokon alapuló térinformatikai alkalmazások készségszintű használatához a jelen és a jövendő tervezőinek körében.
Kolossa József az urbanisztikai szakma minden érintettjének figyelmébe ajánlotta a Lechner Tudásmegosztásért Felelős Igazgatóságát, mint olyan új platformot és lehetőséget, ahol a városok és falvak fejlesztésével kapcsolatos szakmai igények, a tudás, a tapasztalat és az innováció kapcsolódhat össze egy hamarosan induló innovációs központ keretein belül.
Gombos Márk, a Miniszterelnökség Településtervezési Területrendezési és Világörökségi Főosztályának vezetője A településfejlesztés és -rendezés új rendszere és az előttünk álló feladatok című előadását a településfejlesztés megújításának szükségessége köré csoportosította. Rámutatott, előkészületben van az a jogszabály, amely az új típusú települési tervek tartalmáról és használatáról szól majd. Mivel az ehhez kapcsolódó kormányrendelet kidolgozása még folyamatban van, ezért a régi és az új tervek egy hosszabb türelmi időn át párhuzamosan is működhetnek. Az új szabályozási háttér fókuszai már most is tisztán láthatóak, a jogalkotó hangsúlyt helyez a digitalizációra, a forrásbiztosításra, az egyszerűsítésre és a megfelelő bizonyos pontokon 2027-ig tartó, felkészülési idő megadására az érintettek számára – szögezte le Gombos Márk.
A digitalizációs lépések alatt első sorban emelte ki a Kolossa József által is említett, Lechner Tudásközpont és Miniszterelnökség együttműködésében megvalósuló elektronikus térségi tervezést támogató E-TÉR rendszer bevezetését, a digitális térinformatikai tervezés elindítását és a településtervek egységes, digitális országos nyilvántartását, melynek fejlesztése szintén Lechnerben folyik. A tervezett egyszerűsítésnek köszönhetően kevesebb tervtípus lesz – 4 helyett csupán 2 –, a tervek tartalma csökken, a tervkészítés gyorsabbá, hatékonyabbá válik és rövidebb határidőkkel dolgozhatnak a tervezők. A digitális, térinformatikai alapú tervezés bevezetése tervezetten 2022. január 1-jétő várható.
Az új típusú tervek elkészítésére forrást is kaphatnak az 5000 főnél nem nagyobb lélekszámú települések a következő 3 év során. Az ezzel kapcsolatos pályázat kidolgozása már folyamatban van a Lechner Tudásközponttal együttműködve. A pályázat kiírását is a Lechner bonyolítja majd. Cél, hogy az 5000 főnél nagyobb települések is részesülhessenek a forrásokból, ezek finanszírozásával kapcsolatban még folynak az egyeztetések a Pénzügyminisztériummal – mondta el Gombos Márk.
Marthi Zsuzsa, Zsámbék és Piliscsaba főépítésze a szakmai oldalról közelítette meg a településtervezést és -rendezést, összehasonlítva az elmúlt 40 év intézkedéseit és azok következményeit egészen a jelenig. Schneller Márton Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a városfejlesztés fővárosi és budapesti agglomerációban érvényes eredményeit és terveit vázolta, Professzor Dr. Majdán János pedig remek előadóként a magyar vasút múltját és jelenét bemutató prezentációjával zárta a délutáni szekciót.
Körmendy Imre megemlékezett az urbanisztikai közösség négy olyan nemrégiben elhunyt, megkerülhetetlen alakjáról, Tóth Zoltánról, Kerekes Imréről, Heckenast Jánosról és Lados Mihályról, akik teljesítményét a szakmai közösség egyként ismeri el.
A nyitónap végén Osskó Judit filmjeit tekinthették meg az érdeklődők a szombathelyi Agora Savaria Filmszínházban.
Az 54. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem programjai itt böngészhetőek.
Fotó: Juhász Réka, Kis Zoltán / Lechner Tudásközpont
