Mi ez a bazár?

Hintalótól a twistig: az Árkád Bazár története

„…a villamos fényárban csillogó fayance-díszítéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhajú baba mosolyog le reája” – adta hírül a Tolnai Világlapja 1909 decemberében. A Dohány utca 22. szám alatt álló Árkád Bazár építése 1908-ban kezdődött a Vágó-fivérek tervei alapján. Az épület 110 éves története során azonban nem csupán a játékáruháznak, hanem autókereskedésnek és művészeti klubnak is otthont adott, sőt egy időben a beat fellegváraként vált ismertté.

„Késmárky és Illés! A napokban nyílt meg Budapesten, a Rákóczi-út, Dohány-utca és Sip-utca keresztezésénél Európa egyik legnagyobb gyermekjáték-áruháza. A több mint harmincéves múltra visszatekintő Késmárky és Illés cég új hajlékába költöztette régi és kevésbbé praktikus üzlethelyiségeit. A páratlanul dús áruraktár, a helyiségek célszerű berendezése, a világítás, központi fűtés, az emeleti helyiségekbe szolgáló lift, mind a vásárló közönség kényelmére szolgálnak. A cég, mely az egész ország közönsége előtt jóhírnevéről ismeretes, áruházát „Árkád-bazár“-nak keresztelte el” – számolt be a Pesti Napló 1909. novemberi száma.

Az Árkád Bazár 1909-ben (Forrás: Magyar Építőművészet, 1909.)

Budapest első és legnagyobb, ötemeletes játékáruháza 110 éve, 1908 és 1909 között épült Vágó József és fivére, László tervei alapján. A Késmárky és Illés kereskedés több évtizedes tapasztalattal vágott bele az építkezésbe: Késmárky Károly, norinbergi és díszműáru-kereskedő, valamint Illés Ferenc játékkereskedő egyes források szerint 1859-ben, mások szerint 1879-ben alapították meg játékkereskedésüket – Késmárky 1899-es halála után Illés egyedül vitte tovább az üzletet. Nem csupán Budapesten, hanem Karlsbadban (Karlovy Vary), Bécsben, Tepliczben és Lembergben is jelen voltak.

Vágó József (1877–1947) a magyarországi szecessziós építészet jelentős alakja volt. Műegyetemi tanulmányai alatt Hauszmann Alajos és Steindl Imre, később pedig Lechner Ödön és Otto Wagner gyakorolt rá nagy hatást. Testvérével, Vágó Lászlóval (1875–1933) Alpár Ignác irodájában kezdtek el dolgozni, 1902-ben közös irodát nyitottak. Az Árkád Bazár mellett olyan épületek fűződnek a nevükhöz, mint a Gutenberg-otthon, a Nemzeti Szalon vagy az egykori Városligeti Színkör. Utolsó megépült közös munkájuk a debreceni Alföldi Takarékpénztár épülete volt 1911-ben.

A folyamatosan gyarapodó cég első jelentősebb bővítése 1897-ben zajlott, ekkor Vágó László tervei alapján építtették meg a Kossuth Lajos (akkor még Hatvani) utca 12. szám alatti négyemeletes szecessziós épületet. Ide költözött a korábban egy házzal arrébb, a 9–10. szám alatt található földszinti üzlet, ami a díszmű-részlegnek adott otthont. Az átköltözés nem csupán a kereskedőpárosnak kedvezett, rendkívüli kedvezmények várták a vásárlókat is, ahogy ez a Vasárnapi újság 1896. novemberi számában is olvasható: „ez idén a 2 forinton felüli franczia babáknál, valamint hintalovaknál olyan előnyöket nyújthatunk, hogy ezeknek amúgy is szigorú olcsón megszabott árából még 10 százalék árengedményt számítunk le.”

Az Árkád Bazár üvegkupolás csarnoka (Forrás: Antikjatek.blog.hu)

A Kerepesi Bazárban (Rákóczi út 6.) működött a Késmárky és Illés norinbergi árut, bőr és úti cikkeket, kosarakat és játékokat árusító részlege. A jól működő üzlet az 1900-as évek elejére kinőtte kereteit, a játékbolt így új formában folytatta működését: az Árkád Bazár földszintjén és a félemeletén. Az emeleten – a korban jellemző módon – bérlakásokat alakítottak ki, és a befolyt lakbérből fedezték az épület fenntartásának költségeit.

A norinbergi, másnéven nürnbergi áruk közé a kiegészítő termékek és kozmetikai cikkek tartoztak: fogkefe, szappantartó, tükör, illetve apró dísztárgyak, rézáruk, optikai eszközök és írószerek.

„Az Árkád-bazár a századfordulóra kialakult jellegzetes épülettípus, az üzlet-lakóház átlagon felül példája. Elnevezése onnan ered, hogy az utcai homlokzatok legnagyobb részén a külső traktust árkádosították. A pilléres vázszerkezet következtében ki lehetett váltani a földszinten az utcai főfalat: magát az üzlethelyiséget a belső traktusban és a lefedett udvarrészben helyezték el, a külső traktust pedig az utcai forgalomnak, illetve a kirakatoknak tartották fenn” – olvasható az Erzsébetváros című lap 1998. áprilisi számában. A vasbeton vázas szerkezet lehetővé tette a tágas belső terek kialakítását, a vasszerkezetű üvegkupola pedig biztosította a természetes megvilágítást. A hatalmas csarnokban babák, szánok, villamos vasutak, tengeri hajók, hintalovak várták a gyereksereget, a földszinti Árkád kávéház pedig a megfáradt szülőknek nyújtott lehetőséget a regenerálódásra. A termékeket és az üzletet – a XIX. század utolsó harmadában megjelenő – számolócédulák segítségével népszerűsítették. A színes képek és grafikák, a gyűjthető sorozatok elsősorban a gyerekszíveket igyekeztek meghódítani.

Számolócédula (Forrás: Tulajdonos- jogkezelő Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

A Vágó-fivérek „most először teljes egészében maguk tervezték a homlokzat díszítéseit. Valószínűleg megihlette őket, hogy szabadon rögtönözhetnek a gyermekjáték témájára: maguk rajzolták az épület sarkát és a kiugrókat díszítő babákat, ólomkatonákat, hintalovakat és a Zsolnay-gyár tervezőjével, Nikelszky Gézával együttműködve maguk ellenőrizték a kerámiák gyártását is Pécsett. A geometrikus, stilizált formákat népművészeti motívumokból fejlesztették” – olvasható Anne Lambrichs Vágó Józsefről szóló könyvében. A fehér márványlapokkal burkolt homlokzat színes Zsolnay-kerámiadíszei között mesejelenetek, állatfigurák, játékvárak, macskák és nyulak is felbukkannak. A függőfolyosó kovácsoltvas kerítése, sőt még az ÁB monogrammal ellátott ajtókilincsek ma is emlékeztetnek az egykori játékkereskedésre.

Az Árkád Bazár homlokzata (Forrás: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

Az Árkád Bazár 1923-24-ig működött játékkereskedésként – a termékeket a ma Szlovákiában található hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely biztosította, azonban az első világháborút követően a határok változásával veszteséges lett az üzlet. Az épület nem maradt sokáig funkció nélkül, Autó Palace néven „modern, minden komforttal fölszerelt autó- garázs és autószalon nyitott. - Az új autópalotát Illés Ferenc úr, a Késmárky és Illés-cég beltagja, valamint Schmalc József úr létesítették és annak vezetésében segítőtársul sikerült megnyerniük Mittelmann János mérnök urat. Három ízig-vérig autós, régi szakemberek, értik a módját, hogyan kell rövid idő alatt szép és olcsó garázst varázsolni a város legforgalmasabb helyére és hogyan kell a világ leghíresebb márkáinak egész seregét megszerezni képviseletre. Eddig körülbelül 60 kocsi garázsiroz ott, azonkívül sok mintaautó áll rendelkezésre, valamint valósággal tárháza van az elsőrendű autóalkatrészeknek. - Rövidesen kibővül a Palace, mert odatervezik az autótőzsdét és így nemcsak az utcai, hanem az elsőemeleti helyiségek is e cél szolgálatába kerülnek” – olvasható az Autó és Motorújság 1924. júniusi számában. Az Autó Palace-ban nem csupán autófelszerelési-cikkeket, olajat vagy gumit kínáltak, 10 000 pengőért amerikai típusú Velie autót is lehetett vásárolni.

A második világháború nem kerülte el az Árkád Bazárt sem: a homlokzat, a legfelső szint és a tető is jelentősen megrongálódott. Az 1946-os államosítást követően az épületet átalakították és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Egressy Gábor Művészeti Klub kezdte meg itt a működését. Az Egressy Klub célja az ismeretterjesztés, az olvasás, a színház és a művészetek népszerűsítése volt: működésének első három évében 120 színházi előadásnak adott otthont, amivel összesen 70 ezer üzemi dolgozót értek el. Irodalmi pályázatokat, felolvasóesteket, társastáncot és kiállításokat is szerveztek, emellett több alkalommal állította ki műveit Kassák Lajos író, műfordító.

Az 1960-as években az épület a Metró Klubnak adott otthont (Forrás: Beatkorszak.blog.hu)

1960-as években a Metró Klub neon felirata bukkant fel az Árkád Bazár homlokzatán. Az épületet a Közlekedési Építő Vállalat, a kettes metrót építők használatába utalták, így az egykori játékkereskedés a „magyar beat fellegváraként” vált ismertté. A korábban az Irányi utca-Egyetem utca sarkán, a Petőfi Sándor utcában, majd a Rákóczi úton működő Metró Klubban jelent meg először a twist – a tökéletes mozdulatok elsajátításához még tánctanárt is biztosítottak a lelkes vendégeknek. A szórakozóhely gyakori fellépője volt többek között Zorán és a Zenith együttes is, ami 1961-ben felvette a klub nevét. Később a „kócos kis ördögök” mellett irodalmi színpad, jazz, pantomim előadások, sőt még ismeretterjesztő előadások is várták a fiatalokat.

Az 1970-es években szűnt meg a Metró Klub, helyén egy ideig a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) sportboltja működött, 1980-tól azonban ismét rendezvényterem, kulturális központ lett. Iskolai ünnepélyeket, kiállításokat, koncerteket tartottak, később archív filmklub, bábszínház, aerobic foglalkozás, sőt akrobatikus rock and roll is színesítette a programot. A rendszerváltás után az Árkád Bazárban butikok nyíltak, az elmúlt években pedig kávézó, kocsma, szórakozóhely és hostel működött a műemléki védettségű épületben.

A cikk 2018. július 18-án megjelent a Pestbuda.hu oldalon.

Források:
Anne Lambrichs: Vágó József, 2010. - Lechner Tudásközpont szakkönyvtára
A mi Erzsébetvárosunk: Dohány utca 22/24. - Árkád Bazár
Urbface: Az Árkád Bazár
Egykor.hu: Árkád Bazár
Árkád Bazár / Késmárky és Illés / az első "modern" játékáruház a fővárosban / 1909
Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története
Árkád-bazár, Tolnai Világlapja 1909. december 5. (Arcanum Digitális Tudománytár)
A munkásművelés fellegvára az Egressy Gábor Művészeti Klub, Népszava 1959. július 15. (Arcanum Digitális Tudománytár)
A Metró-klub, Népszava 1972. december 29. (Arcanum Digitális Tudománytár)
Az Árkád Bazár, Budapest 1984. június (Arcanum Digitális Tudománytár)
A Metró-klub őszi-téli programja, Népszava 1989. szeptember 24. (Arcanum Digitális Tudománytár)
Műemlékeink: Árkád-bazár, Erzsébetváros 1998. április 29. (Arcanum Digitális Tudománytár)

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Jancsó Ágnes