Mindent a BIM-ről, kézikönyvben is

Okos városok, okos városlakók címmel rendezett workshopot április 18-án a Magyar Építéstechnika a Siemens Gizella utcai székházában. A tavalyi konferencia folytatásaként szervezett eseményen a BIM-ben tervezés és az okos városok létrejöttéhez kulcsfontosságú tervezési és kivitelezési szemléletmód került fókuszba.

Az okos város koncepcióhoz hasonlóan az épületinformációs modellezés, azaz a BIM is a résztvevők közötti szoros együttműködésen alapul. Ennek a közös gondolkodásnak köszönhető az építészek, kivitelezők és üzemeltetők számára egyaránt optimális eredmény, akár egyetlen épületről, akár egy egész BIM-ben tervezett városrészről beszélünk. Az összefogás, a közös munka erősítésére a Magyar Építéstechnika szakmai fórumot, előadásokkal színesített workshopot szervezett az érintettek számára a Siemens központi épületében április 18-án.

Zagorácz Márk a Lechner Tudásközpont vezető BIM-szakértője nyitó előadásában a tavasz folyamán letölthető formában megjelenő első általános magyar nyelvű BIM kézikönyv létrejöttének folyamatáról beszélt. Az összefüggések megértését segítendő először a BIM nemzetközi térhódításának kezdetéről, a gyakorlatban való elterjedéséről és a felhasználás jelenetős átalakulásáról adott képet: az építőiparral kapcsolatban álló világ nagyjából egy évtized alatt fedezte fel magának az épületinformációs modellezés lehetőségeit és közben sok esetben irreális elvárásokat is megfogalmazott: többletköltség nélkül, mindig mindenről készüljön BIM-modell, és legyen az épület teljes életciklusa során mindenre használható. Az elvárások tisztázása és a Magyarországon is rohamos ütemben növekvő BIM technológia-használat hazánkban is megteremtette az egységesítés, szabványosítás igényét. A hamarosan megjelenő BIM kézikönyv első kötete, melyről az építészfórum is hírt adott, az alapfogalmakat és -elveket, valamint a széleskörű felhasználás lehetőségeit ismerteti. Ezt még további három követi majd, melyek szintén magyar nyelven vezetik be olvasóikat az épületek teljes életciklusára vonatkozó műszaki technológia lehetőségeibe.

Az első, bevezető kötet még nem kizárólag a szakma számára készül, laikusok számára is érthető módon fogalmazza meg az alapismereteket az épületinformációs modellezéssel kapcsolatban. A második kötet sablonokat és módszertani útmutatókat tartalmaz, immár a speciális BIM-szakmai ismeretekkel rendelkezők számára. Definiálja a BIM metódusokat, projektciklusokat és szerepköröket, megmutatja a modellek felhasználási lehetőségeit, a megfogalmazza a BIM szerepköröket a hozzájuk tartozó feladatkörökkel együtt; mapparendszert, adatszegregációt, ábrázolási beállításokat ad át, tudástárszerűen összefoglalva. A harmadik kötet tartalma elsősorban az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódik, például az adatstruktúra meghatározásába vezeti be az olvasót. A negyedik, utolsó kötet lesz a legegyszerűbb felépítésű, a létező szabványokat rendszerezi majd.

A BIM épületenergetikai felhasználásának vetületeibe Fecske Károly városenergetikus vezette be hallgatóságát. A szakember elmondta, hogy a BIM olyan mértékben könnyíti meg a felhasználók munkavégzését, hogy egyértelmű, hogy már senki sem szeretne a BIM előtti világba visszalépni. Terjedése megállíthatatlan, a BIM struktúra felvétele a meglévő létesítményeknél is elkerülhetetlen, a hatékony épületüzemeltetés már nem képzelhető el nélküle, elég, ha az energiamenedzsmentre, takarításra, őrzésre vagy az eszköz- és anyagellátási logisztikára gondolunk.

Tuczai Péter a VintoCON ügyfélkapcsolati igazgatója a BIM modell értékes információi az épület üzemeltetéséhez című előadásában kifejtette, hogy a mai tervezési gyakorlatban már nem egyszerűen csak elektronikus tervek jönnek létre, - ott tartunk, hogy a néhány évtizede még csodaszámba menő, szoftverekkel elkészített tervek nem elég korszerűek. Az okos város megoldásokkal szemben és a BIM-mel szemben is elvárás, hogy a különböző rendszerek összedolgozzanak, építsenek egymásra. A CAD rendszerek használatának eredményeképpen az elektronikus tervek már sokszor a leendő épület virtuális másolatai, felruházva 3D-s geometriai, gyártási, fizikai, mennyiségi és esetleg idő és pénzügyi információkkal is. Ezeket az információkat a kivitelezés is használja különböző területeken, például költségszámításnál, anyagkigyűjtésnél, vagy a kivitelezés ütemezésénél. Később, az építési folyamat lezárultával az facility menedzsment számára nyújtanak értékes információkat az üzemeltetéshez, ha a projektet végig BIM-ben tervezték.

A facility menedzsment megoldásokkal foglalkozó szakember elmondta, hogy a tervezési fázisban összegyűjtött hatalmas adatmennyiség, mely a kivitelezés folyamán tovább bővül, a teljes BIM munkafolyamat alatt használható. Az épület teljes élete alatt felmerülő összes költség arányai beszédesek: a fajlagosan rövid ideig tartó építészeti tervezésre 1%, a kivitelezésre 9%, míg az teljes üzemeltetés folyamán 90%-nyi pénz folyik el. Az arányok érthetőek, ha belegondolunk, hogy az utolsó fázis kifejezetten sokáig tart és átalakításokat, javításokat és felújításokat is tartalmaz. Ezért, ha ezek a költségek a BIM-mel akár 10%-kal is csökkenthetők, a tervezés és kivitelezés teljes költsége visszanyerhető.

A Lechner Tudásközpont szerteágazó tevékenységi körének köszönhetően számos szakinformatikai rendszert fejleszt és üzemeltet folyamatosan – mondta el dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője. Ezek a rendszerek igyekeznek megfelelni a korszellemnek és a modern technikai elvárásoknak, folyamatosan törekszünk a fejlődésre. Így például a www.e-epites.hu oldalon keresztül egyablakos bejelentkezési formában valamennyi építésüggyel kapcsolatos rendszerbe, e-közműbe, az országos építésügyi nyilvántartás minden rendszerébe beléphet a felhasználó. Egyes már bevált és országosan használt rendszerek megújulnak, más rendszerek éppen most jönnek létre az építés- és településügy valós igényei reagálva. A minden építkező előtt ismert elektronikus építési napló, vagy az építéshatósági ügyintézést elektronikusan támogató ÉTDR is megújul és a jövőbeni fejlesztések után BIM alapúvá is válhat. Jól látható tehát, hogy most is zajlik a terület informatikai átalakítása, a közigazgatás évek óta zajló digitalizációja keretében.

A Lechner okos város feladatokkal is foglalkozik. Ingyenesen letölthető módszertani leírásokkal segít az okos város megoldások iránt fogékony településeknek. Folyamatosan konzultál az érdeklődő önkormányzatokkal arról, hogy a település hosszú távú fejlesztési stratégiájával összhangban okos szempontok szerint is fejlődhessenek. Szakértői készítettek egy online példatárat is okos város projektekről 500 nemzetközi és hazai példával, képekkel és leírással, 6 tematikus alrendszerbe sorolva, a nemzetközi ISO standardnak megfelelően. Kidolgoztak egy településértékelő és monitoring rendszert is, amelynek segítségével megítélhető, mennyire tekinthető „okosnak” egy adott település.

A 3D alapú infrastruktúra kialakítása elnevezésű KÖFOP projekt keretében fejlesztik többek között a területi és települési tervezést segítő 4TR rendszert. A BIM-hez hasonlóan a terület- és településrendezésnek is egységes sémára és formátumra van szüksége, ezek el is készültek már. A 4TR a területi tervezés és -fejlesztés, a településrendezés és -fejlesztés teljes folyamatát elektronizálja, már a fejlesztés alatt álló demóverzióját is használja a szakma, akkora igény van ennek a területnek a digitalizálására.

A rendezvény zárásaként a BIM-ben tervezett Telekom épületet mutatták be a projekt különböző ciklusának érintettjei, az épület BIM kézikönyvét elkészítő Zagorácz Márk, a tervező Kócsó Dániel a Tiba-Stúdiótól és Grátzer Szabolcs (Market Zrt.) a kivitelezési oldalról.