A törökországi és szíriai földrengések okozta szeizmogén deformációk léptéke lokálisan a többméteres nagyságrendet is meghaladta, jócskán átlépve a hosszú távú lemeztektonikai folyamatok centiméteres felszín-deformációs nagyságrendjét, ahogyan az a Sentinel-1A műhold AZPO – azimuth pixel offset tracking – technikával feldolgozott felvételein látható.

A 7.8-as erősségű, február 6-ai földrengés és az azt követő erős utórengések sorozata rég nem tapasztalt hatalmas veszteségeket okoztak Kelet-Törökországban és Észak-Szíriában. Az esemény erőteljesen felhívta a közvélemény figyelmét a lemeztektonikai folyamatok jelentőségére, azok társadalmi, gazdasági kockázataira.

Ma már tudjuk, hogy Földünk litoszférája folyamatos változásban van, az akár néhány cm/évet elérő, nagy kiterjedésű lemeztektonikai folyamatok hosszú távon végzett GNSS mérési sorozatokkal kimutathatókká váltak. A Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma által létrehozott és fenntartott európai szintű mozgásvizsgálati adatbázisban ezek a lemeztektonikai mozgások jó követhetőek és bemutathatóak. A hosszú távú lemeztektonikai folyamatok milliméteres felszín-deformációs nagyságrendjét jócskán átlépik a földrengések és az ahhoz kapcsolódó szeizmogén deformációk, mint a törökországi földrengés esetében is, amelynek léptéke analízisünk szerint lokálisan a többméteres nagyságrendet is meghaladta. A régió az Afrikai, Arábiai és az Eurázsiai lemez ütközőzónája, ahol az évi centiméteres nagyságrendű elmozdulások mellett, illetve ellenére, hatalmas feszültség halmozódik fel, amelyeket az aktív törészónákban időnként kipattanó földrengések vezetnek le.

A Sentinel-1A műhold AZPO (azimuth pixel offset tracking) technikával feldolgozott felvételein látható, hogy a műhold pályamenti irányú (azimuth) és az erre merőleges irányú (range) pixel-eltolódások jelentős, többméteres léptékű deformációs mezőt jeleznek a bekövetkezett földrengéssorozat helyszínén. A piros és kék árnyalatú pixelek jól szemléltetik az elmozdulás által érintett területeket. A földrengés okozta elmozdulások számos esetben relatív értelemben a 4 métert is meghaladják az említett irányokban, továbbá jól elkülöníthető az alsó képen a Gaziantep és Hatay tartományt sújtó február 6-ai főrengés (a déli piros-kék anomália) és az azt követő Kahramanmaras és Adiyaman tartományokat érintő további földrengések okozta északi anomália.

A radarfelvételek feldolgozását Magyar Bálint, a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának InSAR kutatója végezte, a Kooperatív Doktori Program Doktorandusz Ösztöndíjprogramjának, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Alapjának támogatásával.