Válogatás a Lechner filmarchívumából

Milyen technológiával készültek a zánkai úttörőtábor épületei? Hogyan rakható össze házgyári elemekből egy családi ház? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Lechner Tudásközpont közel 300 felvételt tartalmazó digitális filmarchívumából. Az építéstechnológiai, építészet- és otthontörténeti felvételek izgalmas időutazásra hívják a nézőt az 1950–90-es évekbe.

A Lechner Tudásközpont Youtube-csatornáján csaknem 300 olyan, az Építésügyi Tájékoztatási Központ stúdiójában készült rövid oktatófilmet lehet megtekinteni, amelyek az 1950 és 1990 közötti években alkalmazott építési technológiákat ismertetik. A korai ’70-es évek nyarainak hangulatát idézik az Építés hazai alagútzsaluzattal című film kezdő képsorai: a Balaton-parti egykori úttörőtáborok mozgalmas élete elevenedik meg a kockákon. A felvétel az 1968 és 1975 között elkészült Zánkai Úttörőváros egyik altáborának építési munkálatait szemlélteti a tereprendezéstől az alapozáson át a teljes épület elkészüléséig, bemutatva az alagútzsaluzás folyamatát. Ezt az építési technológiát többek között lakóépületek, nyaralók és szállodák építésénél is használták, az öntőforma könnyű variálhatósága miatt igen nagy változatosságot tesz lehetővé.

A paneles építési módról, és ehhez kapcsolódóan a házgyárakban előállított elemekről számos videó található a Lechner gyűjteményében. Az 1978-ban készült Könnyűszerkezetű fürdőszoba térelem című film a cementkötésű faforgácslapból előállított, úgynevezett DURINYP könnyű térelemből készült fürdőszobák összeállítását mutatja be. A vasbeton térelemeknél lényegesen könnyebb, de ugyanolyan tartós könnyűszerkezetű térelemek alkalmazása kevesebb élőmunkát igényelt, és a szerelési időt is lerövidítette. A videón végigkövethető, amint a munkások rögzítik a fürdőszoba blokk falait, felszerelik az ajtókeretet, felviszik a HUNOR-DELFIN névre keresztelt vízálló PVC fal-és padlóburkolatot, beszerelik a csöveket és a fürdőszobai berendezéseket. Az így elkészült, három változatban gyártott komplett fürdőszoba elemet ezután már csak a helyére kellett emelni a készülő panelházba.

A házgyárak nem csupán a többemeletes lakótelepi házak alkotórészeit állították elő – a Családi ház házgyári elemekből című 1973-as felvétel bemutatja, hogy a már bevált technológia később a magánépítésű otthonok esetében is alkalmazható volt. A filmből megismerhető a szegedi Thököly utcában kísérleti jelleggel felépített, előregyártott elemekből készült családi házak két típusa: a 90 négyzetméter területű, 4–6 tagú család számára ideális, háromszobás ház és a 140 négyzetméteres, 8–12 férőhelyes, hatszobás családi otthon. Ezekben a tágas családi házakban a teljesen berendezett fürdőszoba és WC mellett barkácshelyiségnek és tetőterasznak is jutott hely. A videó az időtállóra, kényelmesre és korszerűre tervezett mintaházak építési munkálatainak szemléltetése után a már elkészült, berendezett lakásokon is végigvezet.

A lakás egyik igen fontos eleme a világítás – erre hívja fel a figyelmet az Otthonunk fényei című közvetlen hangulatú kisfilm, amely a ’70-es években korszerűnek számító világítótestek jellemzőit ismerteti. A mennyezet közepén lógó egyetlen csillár helyett – amely a panellakásokban is jellemző, azonban nem túl praktikus megoldás volt – a családtagok különféle tevékenységéhez igazodó helyi világítások elhelyezését javasolja a lakás több pontján. Az ajánlott megoldások között szerepel az állítható, könnyen mozgatható lámpa mellett az energiatakarékosabb, szabályozható fényerősségű világítás is. A praktikusságon túl az otthon berendezésének és világításának esztétikai harmóniájáról sem szabad megfeledkezni: a záró képsorok a korabeli ízlést tükröző kompozíciókat mutatnak be.

Az aranyozás című, 1966-ban készült film a Magyar Nemzeti Múzeum facsillárjának restaurálási folyamatán keresztül mutatja be az aranyozott díszítés elkészítésének lépéseit, munkaeszközeit. A hajszálvékony, kézzel vert színarany füstlapocskák felhelyezése az előkészített felületre igen nagy türelmet és ügyességet igénylő feladat. A mesterség fortélyait már az ókori egyiptomiak is ismerték, az aranyozás módszerét az egyik legrégebbi ipartörténeti írásos emlékünk is megörökítette az utókor számára. A videóból megtudható, honnan ered az eljárás ősi neve, a „pálinkaaranyozás”, valamint az is, hogyan érhető el az aranyozott felület fényes vagy matt hatása. Az aranyozás évezredek óta változatlan módszerét a ’60-as évekbeli iparművészet már modern kontextusban is alkalmazta.

Borítókép: Törökvész úti házak modellje, 1982, Dr. Jaklics Ervin (LTK/UVA/FF5/80.3794-3821/80.3795) – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Fotótár, UVATERV
Fejléckép: Törökvész úti házak modellje, 1982, Dr. Jaklics Ervin (LTK/UVA/FF5/80.3794-3821/80.3801) – Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Fotótár, UVATERV