Van egy tervünk! A Goldmann Menza

Tudta Ön, hogy a Műegyetem egyik ikonikus menzáját, a Goldmannt Kossuth-díjas építész tervezte? Aki nem csak Kossuth, de Ybl-díjas, sőt, kétszeres Ybl-díjas építész?

A Lechner Tudásközpont tervtárában milliónyi mappa, tervtekercs és doboz áll hosszú folyosókon, emeleteken keresztül, polcok ezrein, szorosan egymás mellett. Nyolcezer négyzetméteren csaknem 25 ezer iratfolyóméter pausz és papír. Milliónyi terv az örök feledés határán. Minden mappa, tekercs és doboz tervek tucatjait rejti, amelyeket talán soha, senki nem keres. Minden terv egy történet, egy épület, település élete. Sorozatunkban leemelünk egy-egy tervet a polcról, lefújjuk róla a port és elmondjuk a történetet. Elsőként egy egyetemi étkezde meséje kerül terítékre.

Idén negyven éve, 1975-ben kerültek le a tervezőasztalról a Műegyetem egyik ikonikus menzájának építészeti tervei. A Goldmann étterem tehát 2015-ben ünnepel. Noha fogantatása és megszületése könnyűnek egyáltalán nem volt nevezhető, minden hallgató „mostohaanyja”[1] az 1983-as üzembe helyezés óta töretlenül eteti az éhes szájakat és nem váltott sem frizurát, sem kötényt. Néma főhajtás helyett az építési körülményekről készült beszámolónkkal tisztelgünk Budapest egyik legnagyobb gyomra előtt.

A BME Rektori Tanácsa 1973. szeptember 3-ai ülésén tárgyalta meg az egyetem 1973/74. tanévre vonatkozó munkatervét és gazdasági beruházási terveit. Itt merült fel először, hogy a hallgatók és dolgozók kulturáltabb étkeztetésének megoldása érdekében szükség van egy nagyobb méretű menza létrehozására. A tanácsülésen elhangzott, hogy sikerült minisztériumi engedélyt szerezni egy 3000 adagos konyha és étterem létrehozására a Goldmann György téren, a Petőfi híd budai hídfőjének Gellért tér felé eső oldalán.

Ám az állami és egyetemi malmok nem őröltek sebesen.

Egy évvel később, 74 szeptemberében még mindig csak a tervdokumentációnál tartott a folyamat, noha az egyetemi tanács leszögezte, nagyobb súlyt kell helyezni az előkészületben lévő beruházások, köztük a Goldmann téri menza projekt, lebonyolítására. A beruházási beszámoló szerint a Goldmann György téri konyha és étkezőépület terveinek előkészítésével a BME az Építéstudományi Intézetet és a LAKÓTERV-et, azaz a Lakóépülettervező Vállalatot bízta meg. A beérkezett tervalternatívák közül az egyetemi zsűri júliusi döntése a LAKÓTERV által elkészített III. számú pályaművet fogadta el. A tervet a Londont is megjárt, haladó szellemű Jurcsik Károly, a kor kiemelkedő, akkor már Ybl-díjas építésze jegyezte. Ám ez az elképzelés végül megváltozott, mint azt megtudhatjuk a Budapest folyóirat 1983. januári számából, melyben a cikk írója Bíró István egykori főépítésvezető szavait idézi: „A Kereskedelmi Tervező Vállalatnál Szép László építész készítette a 3000 adagos konyha- és étterem műszaki terveit. Az ő elgondolásait valósította meg a Középületépítő Vállalat összefogva az alvállalkozókkal.”*

Kerek negyven évvel ezelőtt, 1975-ben az egyetem távlati fejlesztési tervében az új konyha-étterem felépítése bekerült a következő ötéves tervbe, köszönhetően annak, hogy a XI. kerületi tanács megadta az elvi építési engedélyt, az Oktatási Minisztérium pedig jóváhagyta a nagy összegű beruházási programot.

A tervdokumentáció készítése már folyamatban volt, amikor 76-ban hirtelen leállt. A törést az a körülmény okozta, hogy kiderült, a korábban kijelölt helyen, a Goldmann téren mégsem lehet építeni, mert a tervezett metróépítkezés nem teszi lehetővé az étterem és konyha alapozásának kivitelezését. Hogy mi volt az a metrónyomvonal koncepció, amely 1976-ban félszáz méterrel arrébb tolta a terveket, nem ismeretes. Tény azonban, hogy a menza tervezett helye a Dunától 40-45 méterrel beljebb került. Az új helyszín már teljesen alkalmasnak mutatkozott, a tér szintjének csökkentésével olyan méretű és adottságú alagsori szabadtérség alakulhatott ki, amely kellemes építési lehetőséget adott. A februári Rektori Tanácson elhangzottak szerint a tervek elkészültét nyár végére várták, a tényleges építkezés pedig a következő évben, 1977-ben el is kezdődött.

Két évvel később fejeződtek be a mélyépítési munkák, a fogadószint megépítésével. A magasépítési feladatok megkezdését károsan befolyásolta az év első felében az építésvezetés számára váratlanul beindított Petőfi-hídi rekonstrukció, melynek következtében az építkezési felvonulási terület közel felét le kellett adni. A magasépítési munkák az 1979-es év második felétől váltak folyamatossá, s a szerkezetépítés az év végéig be is fejeződött. 1980-ban teljes körűen elkészültek az épület külső határolószerkezetei és megkezdődtek a belsőépítészeti munkák. A Lechner Tudásközpont tervtárában a Kereskedelmi Tervező Vállalat, a KERTI által készített 1981-es keltezésű gépészeti dokumentáció található meg.

Az egyetemi tanács ekkor már egy belátható, 1981-es üzembe helyezésben reménykedett. Mivel közeledett a tényleges használatbavétel, az étkeztetés ütemezésével és strukturálásával megpróbáltak felkészülni a nagy és koncentrált idősávban érkező tömeg irányítására és hatékony kezelésére, valamint a hely kihasználására. Ennek jegyében jegyes-előfizetéses és á la carte kiszolgálásra egyaránt alkalmas étkezőteret képzeltek el, amely az ebédidőn kívül különböző, elsősorban ifjúsági, rendezvények céljaira is igénybe vehető. Hamarosan azonban kiderült, a tervezés mélysége nem volt megfelelő, mondhatni édes kevés volt annak az emberárnak a kezelésére, amely minden délben megjelent a bejáratnál, éhesen.

De ne szaladjunk ennyire előre. A szerkezetépítés utolsó évében, 1980 tavaszán, újabb nem várt nehézség következett. Súlyos kivitelezői hiba miatt ugyanis leszakadt a födém. Tavasz végén javában zajlott a födémemelés, mikor 29-én reggel több tartó girland szétpattant és csaknem 3 méter magasságból lezuhant és tönkrement a betonszerkezet. Dőlés közben a zuhanó test a szomszédos épület egyik közbenső főtartó pillérét is megrongálta, de szerencsére nem sérült meg senki. A szakértői vélemények a műszaki baleset okát kivitelezői gondatlanságra vezették vissza, melynek következményeképp a Középületépítő Vállalat az összetört födémet újra készíttette. A pótlást a generálkivitelező saját forrásból végezte el és vállalta a lemaradás lefaragását.

A következő májusban már látszott a fény az alagút végén, bár az eredeti ütemhez képest pénzügyi túlteljesítésre került sor és az épület műszaki készenléti helyzete nem érte el teljesen a kitűzött célokat. Végül az 1982 decemberében, Dr. Polinszky Károly rektor elnöklete alatt megtartott tanácsülésen Dr. Orosz Zoltán főigazgató arról számolt be, hogy a Goldmann György téri étkezde kivitelezése elkészült. A kiszolgálás 1983. január 15-én indulhat be és a KISZ szervezetek meghallgatásával azt is eldöntötték, hogy a konyha kapacitásának és a férőhelyek számának figyelembevételével a Goldmannon a dolgozók ebédje és az á la carte ebéd lesz kiszolgálható. Ez a felosztás a tapasztalatok és szükségletek átgondolásával az évek folyamán többször változott.

A külső területrendezési és hiánypótlási munkák a tanév második félévének végére fejeződtek csak be, de ez az étterem megnyitását már nem befolyásolta. A süllyesztett tér és a parkosítás ugyan csak május végére készült el, ám a főszakács végül a tervezettnél öt nappal korábban, már 1983. január 10-én a lábasok alá gyújtott.

Az év végére már látványosan jelentkeztek az operatív problémák is. Az Egyetemi Tanács Egyetem Fejlesztési és Gazdasági Bizottsága (EGB) állásfoglalást adott ki, mely szerint az eredmény nem áll összhangban a kulturált étkezési lehetőség reményében kiadott több mint 100 millió forinttal. Az EGB szerint a tervezéskor láthatóan nem voltak tisztában egy ilyen jellegű intézmény üzemelési sajátosságaival. Nem számolták ki, hogy az étkezésre rendelkezésre álló időszakban hány párhuzamos csatorna kellene a kívánt adagmennyiség kiszolgálására. Konkrétan arra céloztak, hogy az ebédre váró dolgozók és hallgatók minden nap hosszú sorban várnak arra, hogy ételhez jussanak. A kínokat fokozta, hogy a hallgatók zöme egy óra után érkezett, amikorra a háromféle menüből a két népszerűbb már gyakran elfogyott, vagy csak a sok diák számára túl drága á la carte ételek voltak elérhetőek. A kritika súlyos volt ugyan, de az elmúlt harminc év bebizonyította, hogy a gyerekbetegségek kiheverése után a menza mégis talpon tudott maradni és képes betölteni szerepét, melyre rendeltetett.

Amint bejáratódott a konyha, az egyetem etikapolitikai követelményeit és anyagi érdekeltségét egyaránt szem előtt tartva a gazdasági és műszaki főigazgató javaslat kidolgozását rendelte el a menza tereinek más célú felhasználására. Határidőnek a következő év februárját szabta, melynek példásan megfelelve az egyetemi sportklub farsangi bálján 1984. február 4-én már Komár László Marináját verték vissza a falak.

Ez a történet itt ér véget. Tíz évvel az igény első, írásbeli rögzítése után megkezdődött a munka, amely azóta is töretlenül tart. A Goldmann 40 évvel az építészeti tervek elkészülte után még mindig eredeti funkciójában menzaként üzemel.

A cikk születésének apropóján ellátogattunk a Goldmannra, amely összehasonlításra használható releváns ismereteink alapján legalább tíz éve megszólalásig ugyanolyan, eltekintve néhány apró, de az eredeti tervrajzok szerinti belső térfelosztást nem érintő változtatástól. Az időutazás élményét csak pár dolog zavarja meg, mint például a ravaszul csalogató látványpalacsintázó, vagy a sütis néni kis szigete a ruhatár előtt, bár állítása szerint ő már évek óta ott állomásozik.

 

Lábjegyzet

  1. Műegyetemi Sajtóklub 2006.április; Hollósi Eszter, Tasi Marianna, Bényi Ciprián

Forrás

A Budapesti Műszaki Egyetem jegyzőkönyvei, 1944-1991.

Budapest folyóirat, 1983. (21. évfolyam)1., január

*Helyreigazítás 2020. április 17.: Ám ez az elképzelés végül megváltozott, mint azt megtudhatjuk a Budapest folyóirat 1983. januári számából, melyben a cikk írója Bíró István egykori főépítésvezető szavait idézi: „A Kereskedelmi Tervező Vállalatnál Szép László építész készítette a 3000 adagos konyha- és étterem műszaki terveit. Az ő elgondolásait valósította meg a Középületépítő Vállalat összefogva az alvállalkozókkal.” - Forrás: Budapest folyóirat, 1983. (21. évfolyam)1., januári szám "A műegyetemi háromezer adagos konyha és étterem"

Képek forrása

Goldmann kívülről 1.: Lechner Tudásközpont (2015.)

A Goldmann helye 1963-ban: Fortepan

Goldmann kívülről 2.: Lechner Tudásközpont (2015.)

A Goldmann belülről: Lechner Tudásközpont (2015.)

Juhász Réka