115 éve, 1904. augusztus 3-án született Major Máté, a modern építészet jeles képviselője. Nem csupán számtalan építészettörténeti könyv, cikk és elemzés szerzője, az 1930–40-es években az ő tervei alapján épült fel az Attila út 127., a Zsil utca 3–5. szám alatti bérház és a Sasfiók utca 8. szám alatti villa is.
Major Máté Kossuth-díjas építész, tanár 115 éve, 1904. augusztus 3-án született Baján. A III. Béla Főgimnázium után a Műegyetemen tanult tovább, itt szerzett építészmérnöki diplomát. 1927 és 1936 között magántervezőként dolgozott, ebben az időszakban készült el többek között az Attila utca 127. és a Sasfiók utca 8. is.
Fenyő Györgyné megrendelésére 1933 és 1934 között épült meg az Attila utca 127. (korábban 89.) szám alatti bérház, Major Máté és Detre Pál tervei szerint, a kivitelezés Koch Károly vezetésével zajlott. Az ötemeletes, lapostetős, személyfelvonóval is ellátott Fenyő-házban emeletenként két kétszobás és két egyszobás lakást alakítottak ki, központi fűtéssel, melegvízzel, az utcai homlokzaton erkélyekkel. A belső ajtókra Walter Gropius tervezte Bauhaus-kilincseket szereltek, a fehér vakolatú homlokzatot a Haas és Somogyi „hermetika" acél tolóablakai tagolták, az árnyékolásért pedig esslingeni redőnyök feleltek – az első, egymáshoz lazán kapcsolódó falécekből álló, fatengelyre feltekeredő redőnyt egy asztalos készítette el a németországi Esslingenben az 1800-as években, Magyarországon az 1940-es évekig nagy népszerűségnek örvendett az esslingeni redőny. A földszinten három üzletportált alakítottak ki, itt a ’30-as évek végén szabóság és háztartási bolt is működött.
A Sasfiók utca 8. szám alatti házat Major Máté apósának Fenyő Zsigmondnak a megrendelésére tervezte – felesége Fenyő Bözsi volt. Az 1934-ben épült modern villában négy lakást alakítottak ki, az alagsorban garzonlakással, kamrával, mosókonyhával és garázzsal. A háromszintes villa emeletei különböző elrendezésűek voltak: a földszinten beépített szekrényekkel felszerelt háromszobás lakást, az emeleten kétszobás lakást és egy garzont alakítottak ki.
Az épület tetején egy kisebb kert kapott helyet, „a lapos tetőn álló, előtetős felépítményhez zuhany kapcsolódott, a terület napozóteraszként is funkcionált. A kompozícióba tartozott még a szintén muskátlival beültetett növénykazetta, és a látványt teljessé a Sas-hegy látképe tette” - Ágostházi László 2010-ben megjelent Építészeti évfordulók című cikkében.
Major 1936 és 1944 között az Országos Társadalombiztosítási Intézetben dolgozott mérnökként. Ebben az időszakban, 1940 körül készítette Benjamin Lászlóval a Zsil utca 3–5. eredetileg bérháznak szánt épületének terveit. A modern stílusú, ötemeletes, lapostetős házban az Élelmezésipari Tervező Intézet működött, ma az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek ad otthont. A Bem rakpart 24. – Vám utca 2. szám alatti ház 1944-ben szintén Major és Benjamin közös terve alapján épült meg.
1933 és 1938 között Major Máté a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszus (CIAM – Congres Internationaux d’Architecture Moderne) magyar tagozatának, valamint a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja volt. Dolgozott a Tér és Forma szerkesztőbizottságában. 1946-ban pedig részt vett az Új Építészet Köre megalapításában és szerkesztette az Új Építészet folyóiratot.
A második világháború után, 1948-ban a tervei alapján épült fel a tatabányai soklakásos lakótelep. Ezt követően élete végéig oktatóként és szakíróként dolgozott. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1949 és 1971 között az Építéstörténeti Tanszék vezetésével bízták meg, majd az Építéstörténeti és Elméleti Intézet igazgatója lett. A Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi, az MTA-nak levelező tagja volt. A XX. századi új építészet alapelveivel és feladataival foglakozott, szerkesztette az Architectura sorozatot. Az építészetteoretikai művei mellett könyvet írt többek között Pier Luigi Nervi, Breuer Marcell, Amerigo Tot és Goldfinger Ernő munkásságáról. Visszaemlékezései az Egy gyermekkor és a kisváros emléke és Férfikor Budapesten címmel jelentek meg. Major Máté 1986. április 14-én hunyt el.
Borítókép: Az Attila út 127. szám alatti bérház Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
Források:
Major Máté: Új építészetszemlélet felé, Természet és technika, 1949. április
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között
Ágostházi László: Építészeti évfordulók, Műemlékvédelem 2010
A Fenyő-ház, Urbface
Molnár Farkas: Pro és kontra, Tér és Forma, 1936. január
