Élt egyszer, háromszáz évvel ezelőtt, egy nagyon gazdag és előkelő ember. A magyarok a Savoyai Jenő néven ismerték, ő volt a hadvezér, aki a törököt kiverte Magyarországról. Temérdek pénze volt, hát építtetett egy gyönyörű kastélyt magának Ráckevén, pompás és hatalmas barokk kerttel, hogy ott megpihenjen a harcok között. Végül egy éjszakát sem töltött ott, mert nem ért rá, pedig 72 évig élt.
Savoyai Jenő, vagyis Eugène-François de Savoie-Carignano gróf, Carignan hercege, a Habsburg család kiváló hadvezére volt, aki oroszlánrészt vállalt azokban a csatákban, amelyek eredményeként sikerült a törököt kiűzni Magyarországról az 1600-as évek végén. Egész életét a harcnak szentelte, egymás után nyerte a csatákat és háborúkat.
Csepel-szigeti birtokát 35 évesen vásárolta, központjául Ráckevét választotta, ahol olyan luxuspalotát kívánt építtetni, mely korát meghaladva nem védekezésre, hanem pihenésre lesz alkalmas. A birtok ékességét a híres osztrák építész, a barokk mestere, Johann Lucas von Hildebrandt tervezte meg 1702-ben.
Sajnos, azonban a ráckevei Duna-part pompás kastélya sosem jelenthette a pihenést Savoyai Jenő számára, mert egyszer sem időzött itt egy teljes napot sem. Mégis fenntartotta és gondoztatta a hatalmas tereket, melyek mindig készen várták a gazdájukat, ám halálával még ez a kevés odafigyelés is elveszett.
A később műemléki védelembe vett épület és kertje a századok során bámulatosan sokféle funkciót kapott. Volt gazdasági épület, magtár, földhivatal, kutatóintézet és szolgálati lakás, kérészéletű múzeum, gépjavító állomás és raktár. Mivel nem ilyen célokra épült, az újrahasznosítási kísérletek rendre kárt okoztak a kastélyban és a parkban. A lassú romlás megállítására azonban időről időre történtek kísérletek.
A palota rekonstrukciós tervét négy évtizede, 1972-ben Dr. Rados Jenő, a barokk építészet európai hírű tudósa készítette el, ám funkciót még ekkor sem tudtak adni a helynek. Végül néhány állami építőipari tervezőintézet vállalkozott az épületek hasznosítására és a felújítás finanszírozására. A megújult terek átadása után, a nyolcvanas évek elején, építész alkotóház és kiállítótér alakult a falak között.
A hatalmas kert felújításának 1975-ben a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) által elkészített terveit a VÁTI utódja, a Lechner Tudásközpont tervtára őrzi.
A műemlék-együttes közvetlen környezetében a barokkhoz alkalmazkodó mértani kertkialítást terveztek, ahogyan az a kastély születése idején is volt, míg az épületektől távolabbi részeken tájképi kertelemeket. A meglévő faállomány öreg tölgyek, juharok, kőrisek, gesztenyék a tájképi kertrészben elszórtan helyezkedtek el. Helyüket a növényleírásban, a cserjék és fák leltárában pontosan jelölték. A nyugati szárny teraszától induló alakfákból álló fasor végében kör alakú medence állt, ennek középpontjába 6-7m magasságra feljutó egyenes vízsugárból szökőkutat álmodott a terv. A homlokzat előtti nyílt téren egyszerű barokk motívumokkal faragott kőpadokat és kőtárakból beszerzett embernagyságú eredeti barokk szobrokat helyeztek el. A felújítást előkészítő műleírás a belső udvar és a kastélypark egy részének a talajszint alá süllyesztését javasolta a park távolabbi részeinek feltöltése mellett, ahol állandóan állt a víz.
A terület északi felén alakult ki az építész alkotóház pihenőparkja, ami a hetvenes évek korának megfelelően teljesen modern volt, aszfaltozott sétautakkal, vörössalakos sportpályákkal, kuglipályával, szalonnasütővel, kőburkolatos pihenőhelyekkel és világítással, hogy a sok különböző szórakozási lehetőség este is használható legyen.
A Duna-part melletti terület meglévő növényzetét cserjékkel egészítették ki, hogy azok az egyes térrészeket elhatárolják. A főbejárattal szembeni kilátó-terasz virágvályújától járda vezetett az ülőhelyek között a horgászállásokhoz és az alsó szintre. A kilátó-terasztól jobbra dekoratív környezetben Árpád-szobrot helyeztek el. A kertrendezési terv igyekezett egy olyan barokk kastélyhoz méltó parkot létrehozni, amely talán Savoyai Jenőnek is tetszett volna, de a hetvenes évek elvárásainak is megfelelt.
Az alkotóház sokáig működött, még a nyolcvanas évek végén is, amikor a kastélyban és parkjában szálloda és étterem nyitott meg. A hotel bérleti joga 2016 végén szűnt meg, így a ráckevei Savoyai kastély napjainkban ismét új funkcióra vár.
A 22. Múzeumok Majálisán a Lechner Tudásközpont sátrában a ráckevei Savoyai kastély 1975-ös kertrendezési terve mellett ismert kerteket és parkokat mutatunk be.
Forrás:
Műleírás a ráckevei volt Savoyai-kastély – 1975-ben építész alkotóház – terep és kertrendezési tervéhez / Városépítési Tudományos és Tervező Intézet 1975
Dolgozók Lapja 1983. augusztus 6.
http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=40
