Debreceni geográfus hallgatók a Lechnerben
Térinformatika és távérzékelés a szakmai intézmény-látogatáson
A Debreceni Egyetemről geográfus mesterszakos egyetemisták látogattak a Lechner Tudásközpontba március 16-án. A két oktatóval érkező diákcsoport a Lechner Tudásközpont mindkét telephelyét meglátogatta, délelőtt a Bosnyák téren található térképtárakról és a légi felvételek digitalizálásáról tudhattak meg többet, délután pedig a Budafoki úti épületben a térbeli szolgáltatásokkal ismerkedhettek meg közelebbről.
Végző geográfus mesterszakos hallgatók jártak tanulmányi látogatáson a Lechner Tudásközpontban, március 16-án. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Földtudományi Intézetéből, Dr. Szabó Gergely egyetemi docens és Dr. Túri Zoltán egyetemi adjunktus vezetésével érkező hallgatói csoport hasznos gyakorlati ismereteket szerezhetett a Tudásközpont két budapesti telephelyén eltöltött nap során.
A Bosnyák téri épületben a hallgatók megnézték a földmérési és térképészeti nyilvántartások alapját adó kataszteri és topográfiai térképek tárolására szolgáló térképtárakat, ahol egy-egy szemléletes példán keresztül láthatták a számítógépek előtti időkben készített kataszteri térképeket és azt is, hogy hogyan ábrázolják a topográfiai térképek a földfelszín mesterséges és természetes objektumait. Ezután felkeresték az archív légifelvételeket őrző speciális hűtőtechnikával felszerelt Légifilmtárat, ahol a légifelvételezés múltjába pillanthattak bele, majd a szkennelő laboratóriumot, ahol a légi felvételek tisztítása és digitalizálása folyik.
A Lechner Budafoki úti épületében Dr. Deák Márton Építésügyi Elemzési Főosztály vezetője bemutatta a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont tevékenységi köreit, melyek közül ezen a napon a térinformatikai-távérzékelési és az építészeti-tervezési, valamint világörökségi témák kaptak nagyobb hangsúlyt.
Maucha Gergely a Földfelszín-monitorozási Osztály vezetője a Magyarországot fedő hazai és európai felszínborítás és területhasználat adatbázisokról adott előadásában példákkal illusztrált áttekintést, valamint ismertette az ezekkel a felvételezésekkel kapcsolatos aktuális kihívásokat is – így a változások és idősorok konzisztenciájának, valamint a területbecslések pontosságának kérdését is. A nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is jelentős földfelszín-monitorozási munkája során a Lechner szakmai koordinátorként működik közre az európai felszínborítás adatok előállításában és szerepet vállal az oktatásban és a minőség-ellenőrzésében is.
Dr. Nagy András térinformatikai vezető szakértő a települési adatok aranybányájaként ismert megújult felületeit mutatta meg a jövő geográfusait. A 25 éve működő TEIR, azaz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer az idei év elején öltött a mai trendeknek megfelelő külsőt, így a negyed századnyi települési szintű adat sokkal könnyebben és egyszerűbben érhető el, illetve szabható testre a felhasználói igényeknek megfelelően. A tablók közül sok a geográfus hallgatók számára is komoly segítség lehet tanulmányaik, később pedig a gyakorlati munka során.
Mrsán Tamás és Biró Richárd térinformatikai szakértők felállítottak és üzembe helyeztek a napi munkájuk során használt Riegl VZ-400i statikus szkennert, melynek kezelőfelületén keresztül magyarázták el a hallgatóknak a lézerszkenner működését és felhasználásának lehetőségeit. A lézertükör a fény infravörös tartományát használja, 360 fokban körbe forogva akár 500 000 mérést is képes végrehajtani 1 másodperc alatt. Az 1 km-es hatótávolságával és milliméteres relatív pontosságával pedig a jelenleg elérhető legmagasabb színvonalat képviseli. A lézerszkenner illesztőprogramja segítségével az elkészült pontfelhőket már a felvételezés közben összeilleszti, ezzel jelentős munkát és időt spórolva meg a feldolgozás során. A pontfelhők színezéséről az eszközre rögzített Nikon D850 tükörreflexes kamera gondoskodik. A műszer egy 1 terabájtos SSD-vel és egy hálózati korrekció képes GNSS RTK vevővel is fel van szerelve. A szkenner részt vett többek között a Fiumei úti sírkert 24 emlékművének és mauzóleumának felmérésében. A Ganz mauzóleum felméréséhez például a külső-belső szkennert állományhoz egy drónos felvételekből készült fotogrammetriai pontfelhő is kapcsolódott, a nem belátható részek kiegészítésére. A térinformatikai felmérések során elkészült 3D modellek egy része a sketchfab.com oldalon is megtekinthető.
A Bölcsőde Mintaterv Katalógus épületeinek tervezéséről és a települési értékelők készítéséről Babos Annamária az Építészeti Osztály vezetője és Takács Krisztián településügyi szakértők adtak át ismereteket a hallgatóknak. Babos Annamária elmondta, hogy tervpályázatot követően 45 bölcsőde-mintaterv került kidolgozásra, amelyeket látványterv és helyszíni adaptációra alkalmas tervdokumentáció formájában a Bölcsőde Mintaterv Katalógus honlap nyilvános felületén tettek elérhetővé az építkezésben, férőhelybővítésben gondolkodó önkormányzatok és egyházi szereplők számára. Ezekből a magas minőségű tervekből nagyjából 110 helyszínen valósul meg Európai Uniós finanszírozású projekt keretében bölcsőde, ami összesen 3500 bölcsődei férőhelyet jelent országszerte. A Lechner szakemberei a terveket tartalmazó honlap üzemeltetése mellett belsőépítészeti látványterveket is készítettek a mintatervekhez és felügyelik ezek megfelelő minőségű megvalósulását. A projektek nyomon követését segíti a Tudásközpont által tervezett Bölcsődei Kivitelezési Információs Rendszer, ahol a kivitelezés fázisairól készült képeken keresztül követhető a haladás.
Takács Krisztián településügyi szakértő bemutatta a telekválasztási segédletet, amely a Bölcsőde Mintaterv Katalógus oldaláról érhető el, egyéb hasznos segítő információk mellett. A telekválasztási segédlet abban támogatja az önkormányzatokat, hogy a legifjabb korosztály számára kialakított oktatási-nevelési intézmények olyan helyszínen épülhessenek fel, ami a legbiztonságosabb, legegészségesebb környezetet biztosítja számukra az egyéni és közösségi közlekedési eszközökkel legkönnyebben megközelíthető helyen, szülők munkahelyéhez lehetőség szerint közel, nagy zöldfelület intenzitással. Az ideális helyszín kiválasztását segíti a településértékelési vizsgálat is, amelyben a geográfusi, településtervezési és építészeti nézőpont egyaránt érvényesül. Vizsgálja többek között a megvalósítás helyszíneként kijelölt telek főbb adatait, településen belüli elhelyezkedését és környezetét, valamint települési demográfiai adatokat, építésügyi és településügyi információkat, illetve a közmű-ellátottságot is.
Farkas Dorina világörökségi vezető szakértő elmondta a hallgatóknak, hogy a Lechner Tudásközpont a budapesti világörökségi helyszín gondnoksági feladatait látja el. Ez azt jelenti, hogy a „Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” világörökségi helyszín menedzselésével foglalkozik, megőrzi annak állapotát, monitorozza azt és ellátja az UNESCO Világörökség Bizottság által kitűzött feladatokat. Emellett kezelési tervet készít és betartja – illetve betartatja, ha már készen van – és azon dolgozik, hogy minél többen megismerjék a budapesti világörökségi helyszínt, ugyanis még Budapesten is állandó probléma, hogy kevesen tudnak arról, hogy nem három világörökségi helyszín található a fővárosban, hanem összesen egy, több területi részletben.
Farkas Dorina kitért arra, hogy mit is jelent az, hogy valami világörökségi helyszín és mik ennek a kritériumai. Elmondta, a világörökség olyan, a történelemre hatással lévő hely, vagy természeti érték, amelyeknek nincsen párja. Az UNESCO 1972-ben hozta létre a Világörökség Egyezményt, mely egyezmény a kollektív felelősségvállalást teszi lehetővé világörökségünk megőrzése érdekében. A Világörökség Jegyzékben jelenleg 1154 helyszín található, egy részük természeti, más részük kulturális, a harmadik csoport pedig az első kettő keveréke. Vannak veszélyeztetett világörökségi helyszínek – melyek környezetszennyezés, természeti katasztrófa, vagy háborús helyzet miatt kerültek veszélybe – és három esetben arra is volt példa, hogy töröltek egy-egy helyszínt a Jegyzékből. Magyarországon nyolc világörökségi helyszín van, melyek közül az aggteleki az egyetlen természeti. A budapesti helyszínt három nagy területi egység alkotja: a Várnegyed, a Duna-partok és az Andrássy út, e területek között összekötő elemként jelenik meg a helyszínen belül elhelyezkedő négy dunai híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd), valamint a Millenniumi Földalatti Vasút.
Dr. Deák Márton zárszavában rámutatott: a térinformatika adta lehetőségek rendkívül alkalmasak a világörökségi értékek megóvására, azok a webes alkalmazások, melyeket a Lechnerben dolgozó szakembergárda használ és amelyeket kifejlesztett és üzemeltet biztosítják a világörökségi területek építésügyi hatósági ellenőrzését, és felmérését, legyen szó akár műholdas, akár repülőgépes, drónos, vagy lézerszkenneres vagy fotózásos felmérésről, területi, települési, LOD1-es vagy akár LOD3-as szintű részletezettségi igényről.
Fotók: Rehorovics Gyula / Lechner Tudásközpont