E-közmű konferencia: tapasztalatok és lehetőségek az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszerben
Szakmai párbeszéd a KÖFOP projekt részeként megvalósult e-közműről
Szakmai konferencián gyűltek össze az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer érintettjei a Lechner Tudásközpont szervezésében április 27-én, a Margitszigeten. A fórum résztvevői szakmai irányítói, szakági tervezői, fejlesztői és üzemeltetői, hatósági és közművezeték-üzemeltetői nézőpontból is áttekintették a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében megvalósult elektronikus közműnyilvántartási rendszer működési tapasztalatait és az előtte álló lehetőségeket.
A Lechner Tudásközpont szakmai konferenciát szervezett az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer felhasználói, irányítói, tervezői és a közművezeték-üzemeltetők számára április 27-én, Budapesten. Az eseményen a 2017. július 1-je óta működő, nemrégiben kibővült e-közmű eddigi működési tapasztalatait és kihívásait tekintették át, illetve feltérképezték a rendszer jövőbeli lehetőségeit. A plenáris előadások mellett kerekasztal-beszélgetés keretében is alkalom adódott a különböző nézőpontok tapasztalatainak meghallgatására, jövőbe mutató javaslatok megosztására.
A konferencia résztvevőit Dr. Farkas Gergely, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője köszöntötte. Az e-közmű létrejöttét a szakpolitikai irányítás szemszögéből bemutató prezentációjában megjegyezte, az e-közmű azért nevezhető sikeresnek, mert az új rendszer bevezetése után is igyekeztek a gyakorlatban megmutatkozó igények és szükségletek szerint jogalkotói, fejlesztői és üzemeltetői oldalon is módosítani, javítani a rendszert. Dr. Farkas Gergely köszönetet mondott a mérnöktársadalomnak, a felügyeleti hatóságoknak, a közművezeték-üzemeltetőknek és a Lechner Tudásközpontnak is az eddigi kooperatív hozzáállásért.
A Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóság vezetője, Dr. Sik András bemutatta a Lechner Tudásközpont tevékenységét, beszélt a közmű-elektronizáció kezdeteiről, valamint az e-közmű fejlesztése során megvalósított technológiai innovációról és szakmai tudásról. Bemutatta, mennyit fejlődött a rendszer online webes felülete az indulás óta, és rámutatott, hogy a 2019-ben Minőségi Innováicó-díjat nyert szolgáltatás valóban példaértékű, hiszen még Európában is ritka, hogy egy ország teljes közműhálózata egy helyen megtekinthető.
A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projektet Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője, a projekt szakmai vezetője mutatta be. A 2023 júniusának végén záruló uniós projekt keretében 11 szakrendszer készült el, melyek csak részben vagy egyáltalán nem elektronizált folyamatokat helyeztek teljes mértékben digitális alapokra és amelyekhez számos téradatbázist alakítottak ki. A magyar építésügy digitalizációját célzó 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt eredménye nem csak a majdnem tucatnyi szakrendszer, hanem az ezek kapcsolódását lehetővé tévő közös keretrendszer is, amelynek segítségével az alkalmazások adatbázisai képesek az egymás közötti kommunikációra – fejtette ki Juhász Géza. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében megvalósult e-közmű a közműegyeztetési folyamat korábbi átlagosan 30 napos átfutási idejét 17 napra csökkentette és a – szintén e projekt keretében fejlesztett – Nemzeti Térinformatikai Alaptérképre helyezett közműtérképnek, valamint a tetszőlegesen ki-be kapcsolható ingatlan-nyilvántartási információkat tartalmazó rétegeknek köszönhetően nagy népszerűségre tett szert nem csak a szakmai felhasználók, de az építkezők és az ingatlanvásárlás előtt állók körében is.
Az e-közmű online felülete már hat éve biztosítja a közművezetékek adataihoz való elektronikus hozzáférést a felhasználók számára a közművezeték-üzemeltetők nyilvántartásaiban található adatok megjelenítésével – mondta el Gyertyánági András az e-közmű product ownere. A rendszer támogatja az egykapus elektronikus közműegyeztetési folyamatot és információt szolgáltat az építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervek számára eljárásaik során végzett feladataikhoz. Felületén online lebonyolítható a teljes közműegyeztetési folyamat, beleértve az integrált elektronikai fizetést is. Az igen összetett igények kiszolgálásához azonban időről időre kihívásokkal, esetenként nehézségekkel kellett szembe néznie az agilis módszertan szerint dolgozó fejlesztői és üzemeltetői csapatnak. Már az elektronikus közműegyeztetési folyamat 2017-es bevezetésénél tudták, hogy a tapasztalatokhoz hozzá kell majd csiszolni a jogszabályokat és a fejlesztéseknek is igazodniuk kell a gyakorlathoz. A felhasználói csoportok, tehát az építtetők, a tervezők, a közművezeték-üzemeltetők, a felügyeleti hatóságok, az építésfelügyelet nem mind ugyanazt a felületet használják, és igényeik sem ugyanazok, így a különböző csoportoktól érkező jelzések alapján a különböző felületeken számos fejlesztést hajtottak végre és a rendszer szabályozási környezetét is felülvizsgálták. A rendszer működésének egyik záloga a felhasználói csoportok konstruktív hozzáállása és a folyamatos párbeszéd a felek között, amelyre a Lechner Tudásközpont mindig nyitott – mondta Gyertyánági András.
Az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer alapjait már 2013-ban kormányrendelet fektette le. A közmű-engedélyezési folyamat lényege, hogy aki építkezik – legyen az vállalkozás, vagy magánszemély –, a megfelelő szabályok betartása mellett tervezőjén keresztül engedélyt kapjon, hogy az épülő ingatlanba gázt, távhőt, vizet, áramot, csatornát, hírközlési szolgáltatásokat, tehát a közműveket bevezettethesse. Az új, elektronikus közműnyilvántartási rendszer egy helyre terelte a korábban közművenként új és új ágra bomló folyamatot, egyetlen központi rendszert hozva létre, ahol a felhasználó egy helyen kérelmez és egy helyen kapja meg az eredményt a közmű-üzemeltetők által szolgáltatott téradatok alapján. Az e-közmű rendszer két fő részből áll, a tájékoztató és a közműegyeztető rendszerből, ez utóbbinak része a közműnyilatkozat modul és a tervezéstámogató modul. A rendszer szereplői a közművezeték üzemeltetők, szakági tervezők, állampolgárok, felügyeleti hatóságok és a rendszert üzemeltető Lechner Tudásközpont.
Dr. Karl Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettese a felügyeleti hatóság képviselőjeként az elektronikus hírközlés szabályozási kereteiről, a hatóság szerepéről és feladatairól, valamint a nyilvántartást érintő terveiről beszélt. Az e-közmű kezdeteiről szólva megjegyzete, a folyamat résztvevői akkor még nem beszéltek egy nyelvet, tehát egy közös, mindenki számára érthető nyelv létrehozására is szükség volt. A hírközlés ugyanis olyan sajátos közszolgáltatási ágazat, amelyben 625 nyilvános szolgáltatásnyújtó van, igen eltérő szolgáltatástípusokkal, területi jelenléttel, piaci erővel, alkalmazott technológiával és szolgáltatás-típussal. Innen nézve érthető, miért volt szüksége arra, hogy az NMHH felügyeleti hatóságként tudjon fellépni, így tudta adatszolgáltatásra kötelezni az illetékességi körébe tartozó és eleinte húzódozó, vagy nem túl aktív közművezeték-üzemeltetőket, élve ellenőrzési, kötelezési és bírságolási lehetőségével.
A konferencia délutáni szekciójában a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) e-közmű munkacsoportjának vezetője, Németh Gábor, a tervezők oldaláról közelítve mutatta be az elektronizált közműegyeztetés bevezetése óta eltelt időszakot. A kezdetekkor a változásra reagálva a kamara elkezdte összegyűjteni a mérnökök, szakági tervezők észrevételeit és létrehozták az e-közmű munkacsoportot. Tájékoztató fórumokat szerveztek országszerte a kamarai tagság informálására a Lechner Tudásközponttal együttműködve, majd javaslataikkal segítették az adatszolgáltatás evolúcióját. A kezdeti nehézségek után is folyamatosan támogatták észrevételeikkel a szolgáltatás fejlődését a közműegyeztetési folyamat zökkenőmentes, hatékony működéséért. Kiemelte, az e-közmű működésének alapfeltétele a szolgáltatók, a mérnökök és a megbízók együttműködése, valamint a naprakész, pontos adatbázis megteremtése, a jogszabályi környezet és a rendszer folyamatos fejlesztése.
Közművezeték-üzemeltetői tapasztalatokat Henter János, Inventory Chapter Lead, a Magyar Telekom Nyrt. munkatársa mutatta be. Henter János arról számolt be, hogyan készült fel a Magyar Telekom az új, elektronikus közműegyeztetési folyamat bevezetésére és mit kellett átalakítaniuk, megváltoztatniuk az új felállásban a harmonikus működési struktúra kialakításához. A korábbi 18 országos közműegyeztetési helyszínt fokozatosan megszüntették és online egyeztetést vezettek be. Informatikai fejlesztésekre is szükség volt az e-közmű részére napi frissítésű adatszolgáltatás kialakítására. Mivel a napi közműegyeztetési kérelmek száma a Magyar Telekomnál nagyon magas, az adatok digitális elérhetősége lehetővé tette az ügyszámok egyenletes elosztását a vállalaton belül. Így az e-közmű bevezetése az illetékességükbe tartozó közművezetékekre vonatkozóan hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést tett lehetővé és nagy segítséget nyújt a rongálások felderítésében is.
Az eseményt záró kerekasztal-beszélgetésen Gyertyánági András moderálásával Dr. Farkas Gergely, Dr. Karl Károly, Németh Gábor és Henter János reflektáltak a konferencia résztvevőinek a rendszer működésére, e-közigazgatásban betöltött szerepére, technológiai fejlesztésére, továbbá a problémák orvoslására vonatkozó kérdéseire és javaslataira.
A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készült el.
Fotó: Szakál Pál / Lechner Tudásközpont
