Egyre kevesebb a betöréses lopás a PRE-STAT adatai szerint
Tér- és időbeli bűnözési statisztikák a Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár alapján
A lopások, és ezen belül a lakosság biztonságérzete szempontjából különösen érzékeny területet jelentő lakásbetörések száma az utóbbi tíz évben örvendetesen csökkent – derül ki a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és üzemeltetett Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárból. A térinformatikai alkalmazás segítségével a bűncselekményeknek nemcsak az időbeli alakulása, hanem a térbeli eloszlása is megfigyelhető, így megyékre, járásokra, Budapesten pedig kerületekre lebontva is vizsgálhatók az adatok.
A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárban rendelkezésre álló legkorábbi évben, 2010-ben Magyarországon összesen 185 002 lopással kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak. Ez az érték 2019-re azonban a kezdeti érték kevesebb, mint harmadára, 56 129 esetre csökkent. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a Pest megyében, illetve Budapesten is. A teljes Közép-magyarországi régióban 71 281-ről 23 935-re, a fővárosban pedig 52 684-ről 17 742-re csökkent a regisztrált lopások száma 2010-ről 2019-re.
A betöréses lopások a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények azon típusa, mely leginkább az érdeklődés középpontjában áll. E bűncselekménytípus esetében is megfigyelhető egy jelentős csökkenés, ám a lakásbetörés a bűncselekmény jellegéből adódóan mindig is fókuszban marad. Az élet és a testi épség ellen elkövetett bűncselekmények után a lakásokba, családi házakba történő jogtalan, erőszakos behatolás az, ami leginkább rombolja a lakosság biztonságérzetét.
A betöréses lopások számát tekintve, akárcsak az összes, lopással kapcsolatos bűncselekmény esetében megfigyelhető egy csökkenő tendencia. 2010-ben Magyarországon 44 238 betöréses lopást jelentettek. Ez az érték 2019-re jelentősen, 12 113 esetre fogyatkozott. Ez a trend figyelhető meg regionális szinten, illetve Budapesten is. A fővárosban a regisztrált betöréses lopások száma 8 386-ról 2 529-re csökkent 2010 és 2019 között.
Az abszolút mutatókból készült statisztikák szerint Budapesten a leggyakoribbak a bűnesetek. Azonban, ha a bűncselekmények arányait is figyelembe vesszük, és a lakosság- vagy lakásszámra vetítjük ezen értékeket, „színesebbé” válik a kép (2. ábra): a betöréses lopásokkal szemben nem csak a fővárosiaknak kell következetesen eljárniuk.
A százezer lakosra jutó betöréses lopások számát nézve érdemes megvizsgálni azt, hogy ez a bűncselekménytípus megyei szinten milyen területi mintázatot mutat. A 2. ábra jól szemlélteti, hogy a vizsgált bűncselekmények esetében a főváros és egyes észak-magyarországi, illetve dél-dunántúli megyék „fertőzöttebbek” a többinél. A 176,48 értékű országos átlagból kiemelkedik Somogy (289,5 eset), Borsod-Abaúj-Zemplén (288,1 eset), Jász-Nagykun-Szolnok (285,3 eset), valamint Heves megye (247,3 eset) és Budapest (213,2 eset).
Járási szinten vizsgálva a kérdést, az is egyértelműen kirajzolódik, hogy Somogy megye tekintetében a Balaton partja mutat magasabb értékeket, vagy hogy például Budapest esetében mely kerületekben regisztráltak több bűncselekményt (3. ábra).
Fővárosi viszonylatban továbbra is leginkább a budai kerületek mutatnak kedvezőtlen értékeket. Értelemszerűen rendkívül sarkított következtetés lenne kijelenteni azt, hogy kizárólag ezeken a területeken történnek betöréssel, lopással járó bűncselekmények. Érdemes tehát jobban megvizsgálni az adatokat, hogy kiderüljön, mely tényezők azok, amelyek hozzájárulnak bizonyos kerületek kedvezőtlen értékeihez.
Egy lakásbetörés, betöréses lopás elkövetésének elsődleges indítéka, motivációja a vagyonszerzés. Emiatt figyelhető meg az a jelenség, hogy olyan területeken magasabb ezen bűncselekménytípus száma, ahol „érdemes” lakásbetörés útján lopást megkísérelni. Nem véletlen tehát, hogy a „betörési lista” élén a kertes házakban, újépítésű lakásokban, vagy – a belváros tekintetében – Airbnb lakásokban bővelkedő kerületek állnak. Ennek hátterében pedig a jövedelem áll: az elkövetők feltevései szerint ezekben élnek, vagy épp szállnak meg az átlagnál jobban kereső emberek, így ezekből az ingatlanokból lehet nagyobb eséllyel komolyabb értékeket eltulajdonítani.
Az 1. ábrán jól érzékelhető csökkenő tendencia az öt „legfertőzöttebb” kerületben is megmutatkozik. Bár a kerületeket ábrázoló idősoros grafikon mintázata elsőre nem ad megnyugtató képet (4. ábra), az értékek minden esetben mérséklődtek, ami átlagosan közel 40%-os csökkenést jelent a vizsgált kerületek esetében.
Összegezve elmondható, hogy a betöréses lopások száma nem képvisel magas arányt az összes bűncselekménytípuson belül – szám szerint 7,34%-ot –, de emellett is évről évre csökkenő értéket mutat 2010 óta. A betöréses lopások számának csökkenése leginkább a rendvédelmi felderítés produktivitásának köszönhető, ami mellett egyre nagyobb szerepet kap a bűncselekmények megelőzése is. A betöréses lopások esetében ugyanis sok esetben a rosszul bezárt ajtók, ablakok, vagy éppen az elkövetőt is eltakaró magas falak járulnak hozzá a bűncselekmény „sikeréhez”. Fontos tehát az, hogy minél több preventív jellegű program, felhívás, kampány érje el a lakosságot. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával megvalósult Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár is e célt szolgálja: a térinformatika eszközeivel támogatja a rendvédelmi szervek ilyen irányú tevékenységét.
Az alkalmazás publikus moduljai egy egyszerű, Ügyfélkapus bejelentkezés után a lakosság számára is elérhetőek.