Besztercén gyűlt össze a magyarországi és erdélyi földmérőközösség az idén már 23. alkalommal megrendezett Földmérő Találkozóra, szeptember 15. és 18. között. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Földmérő Szakosztálya által szervezett rangos szakmai esemény fő témája ezúttal a földmérő szakma helyének és lehetőségeinek vizsgálata volt a tudásalapú, új, digitális megoldások korában. A Lechner Tudásközpont tizennégy fővel és tíz előadással vette ki a részét a magyar szakemberek hagyományos eszmecseréjén.
Az EMT Földmérő Szakosztályának kezdeményezésére és a Nagyváradi Fiókszervezet szervezésében még 2000 júliusában rendezték meg első alkalommal a Földmérő Találkozót azért, hogy segítsék a kapcsolatteremtést, a hazai szakemberek ismereteinek bővítését, az új szakmai megoldások elterjedését, a változó szakmai követelmények nyomon követését. A találkozón az MFTTT (Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság), a Lechner Tudásközpont munkatársain kívül anyaországi és erdélyi földhivatalok, egyetemek, cégek földmérő szakemberei vettek részt. A Lechner Tudásközpont 10 különböző témában tartott előadással gyarapította a 2022. szeptember 15–18. között Besztercén megrendezett konferencia színes szakmai anyagát.
A minden évben más helyszínen megtartott, a részvevők körében igen kedvelt többnapos Földmérő Találkozó lehetőséget ad a földmérés szakmai területén tevékenykedő, Kárpát-medencei magyar szakemberek és cégek közti kapcsolatok ápolására, az újdonságok, aktualitások ismertetésére, szakmai párbeszédre és nem utolsó sorban a ma értelmezett Erdély tájegységeinek történelmi és szakmai vonatkozású megismerésére. Az idén már 23. alkalommal összehívott Találkozó három alkotóeleme hagyományosan a tudományos konferencia, a szakmai kirándulás és a baráti vacsora. A találkozók szervezésében az EMT együttműködik az anyaországi szakmai szervezetekkel – mint például MFTTT, vagy a Műszaki Térinformatika Egyesület (GITA) –, egyetemekkel, állami és piaci szakmai intézményekkel. A szakmai előadások, cégbemutatók és résztvevő cégek kiállított termékei mellett ezen az eseményen adják át a szervezők és az MFTTT által közösen létrehozott Márton Gyárfás emlékplakettet, melyet idén Tömő László ny. földmérő mérnök, a Nagyváradi Földhivatal egykori munkatársa és Varga Norbert a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetője kapott meg, a Tiszteletbeli EMT tag címet Dr. Ádám József akadémikus, egyetemi tanár, az MFTTT elnöke kapta meg.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) a műszaki és természettudományok terén tevékenykedő romániai magyar szakemberek szakmai szervezete. A Társaság célja a szakmai fejlődés és együttműködések elősegítése, az erdélyi magyar nyelvű műszaki és természettudományok oktatásának támogatása, a magyar szaknyelv népszerűsítése és ápolása.
Szolgalom állományok előkészítése, és betöltése a közhiteles térképi adatbázisokba című prezentációjában Firnix Attila ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő elmondta, hogy a tulajdoni lapokra bejegyzett helyhez kötött jogok ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő megjelenítése és az ottani változásvezetés hamarosan – 2023 februárjától – törvényi kötelezettséggé válik. Ehhez azokat a földhivataloknál rendelkezésre álló munkarészeket, amelyek digitális vektoros állományt tartalmaznak a helyhez kötött jogokról, meg kell feleltetni a jelenlegi adatszerkezetnek, és a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási állapotnak. Ehhez a feladatellátáshoz a Lechner Tudásközpont Földügyi Osztálya eljárásrendet dolgozott ki. A törvényi feltételek megteremtéséhez átadták a földhivataloknak a programot és technológiát, amelyek segítségével előállítható a jogerős ingatlan-nyilvántartási adatbázis szerkezetébe illeszthető adatállomány.
Darabánt Miklós TAKARNET ügyfélszolgálat felelős a nyilvántartások fejlődését tekintette át előadásában a papíralapú rendszertől az elektronikus nyilvántartásig. Előzményként ismertette az elektronikus nyilvántartás összekapcsolását és a szolgáltatás országos bevezetését a TAKARNET rendszer létrehozásával, majd beszélt annak továbbfejlesztéséről és a TAKARNET24 Földhivatal Online rendszer kialakulásáról, amely hozzásegítette az állampolgárokat az internet alapú közvetlen ügyintézéshez. Bemutatta az egyéb hatékony és gyors ügyfélkiszolgálást biztosító elektronikus rendszerkapcsolatokat, megemlítve a Központi Címregisztert, az elektronikus fizetést a Központi Azonosítási Ügynök általi, valamint az e-személyi és videós azonosítást. Beszélt a következő időszakra tervezett fejlesztésekről, mint amilyen az e-ingatlan-nyilvántartás és a TAKARNET szolgáltatás megújítása.
Varga Norbert osztályvezető és Tóth Kristóf Jutocsa geodéziai szakértő az államhatárügyi szakemberek a magyar–szerb és a magyar–horvát magassági hálózatok összekapcsolásáról szóló előadásukban ismertették azokat a méréseket, amelyek a magyar–szerb és a magyar–horvát viszonylatban történtek és elvezettek a szomszédos államok magassági alappontjainak összehangolásához. A magassági hálózatok összekapcsolása nagyban elősegíti a vízépítéssel, árvízkezeléssel, híd- és útépítéssel foglalkozók közös munkáját is.
Angyal László geodéziai vezető szakértő a magyar–román államhatárjelek újfelmérésének tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a magyar–román államhatár vonala a Trianoni békeszerződés által meghatározott helyen húzódik. A határokmányok az akkori műszaki színvonalat képviselik és a mai napig ezek vannak hatályban. Az azóta eltelt 100 év alatt a határjelek helyzetét nem vizsgálták, csak karbantartásuk történt. A GNSS technológia lehetővé tette az egyes határjelek közvetlen mérését, így a természetbeni elhelyezkedésük ellenőrzését. A határokmányokban lévő és a mért adatok összehasonlítása során a kimutatott eltérések okának a román földmérő kollégákkal közös vizsgálat jár utána és az eredmények alapján a mindkét fél megteszi majd a szükséges lépéseket.
Csorba Kristóf geodéziai vezető szakértő „Az osztrák és a szlovén határokmányok megújítása, a múlt és a jövő” című előadásában államhatáraink dokumentálásának történeti áttekintését adta. Az osztrák és szlovén határszakaszok megjelölése mellett beszélt az államhatár láthatóságának biztosításáért végzett feladatokról is. Ismertette a két határszakasz határokmányait és azok változásvezetését, valamint rávilágított a jövő kihívásaira is a magyar–osztrák határokmányokkal kapcsolatban.
Borbély Katalin országos szakfelügyelő előadásában, mely a szakmaetikai eljárásokról szólt, összefoglalta a földmérési munkavégzésre vonatkozó korábbi jogszabályok rendelkezéseit, kiemelve a szabályozás érdekességeit és a jelenlegi jogszabályi háttér kialakulását. A hallgatók megtudhatták, hogy a szakmaetikai eljárásokat a földmérési munkák végzéséhez kapcsolódó jogosultságokkal összefüggésben vezették be. Megismerhették a hatályos jogszabályi hátteret, a lehetséges szakmaetikai vétségeket és szankciókat, valamint a szakmaetikai eljárás folyamatát, valamint néhány korábban lefolytatott eljárásban feltárt tényállás alapján az eljárások alkalmazását és szükségességét.
Kovács Iván „A Nemzeti Térinformatika Alaptérkép közelebbről” címmel felsorolta az NTA-t alkotó téradatokat és kifejtette térképrendszerének elvét. Beszélt az NTA, mint adatintegrátor kifejezés lényegéről, de szót ejtett a fejlesztés technikai hátteréről, a használt szoftverekről, adatbázis-kezelőről és az egész munkafolyamatról is, világossá téve a MAPROXY, mint wmts csempeszolgáltató előnyeit is. Bemutatott felhasználási példákat és elmondta a hozzáférési lehetőségeket, szabályozást, kiemelve a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt eredménytermékét az nta.lechnerkozpont.hu weblapot. Beszámolt a más adatgazdákkal eddig megkötött adatfelhasználási szerződésekről is.
Sasi Attila földrajzinév szakértő a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) földrajzi neveiről beszélt. A névrajz az NTA egyik adata, amely névtípusonként több rétegből épül fel, többek között helységnevekből, közterületnevekből, domborzati nevekből, vízrajzi nevekből. Az NTA mintegy 196 ezer földrajzi nevet és földrajzi megjelölést tartalmaz, amelyek aktuálisan 750 különböző forrásból származnak. Közülük a legfontosabbak a KSH helységnévtárai, az országos ingatlan-nyilvántartási adatbázis közterületnevei, a Lechner vízadatbázisa, valamint Magyarország földrajzinév-tárának (FNT) domborzati és helységrésznevei. Az NTA földrajzi neveinek az FNT-ből és a KSH helységnévtárakból származó részének feldolgozása jelenleg QGIS környezetben történik. Az FNT és KSH névadatai, illetve az egyéb forrásokból származó földrajzi nevek együttes térinformatikai megjelenítése az adatintegráció eredményeként az NTA adatbázisában ESRI ArcGIS környezetben valósult meg – mondta el a szakember.
A helynevek erős kapcsolatot biztosítanak a fizikai tér és az ott élő kisebb és tágabb közösség között. A közösségek évszázadokon keresztül formálták ezeket, válaszként az ezerféle kihívásra, mely a történelem során eléjük került – mondta el Történelmi és kulturális örökség Erdély helyneveiben című előadásában Mikesy Gábor földrajzinév szakértő. A nemzetközi egyezmények és ENSZ szintű ajánlások szerint a helynevek a kulturális örökség részét képezik, a helyi közösségek identitásának támaszai és védelem illeti meg őket. Erdély magyar helynevei számtalan megközelítést kínálnak, mutatott rá a szakértő. Bemutatta nyelvi vonatkozásokban a kihalt közszavak – például örmény ~ malom (Marosörményes) – őrzését, a névkölcsönzések hangtani sajátosságait, pl. Erdély > Ardeal, és olyan speciálisan magyar névadási hagyományok, mint a törzsnévi eredetű helynevek (pl. Szamosjenő) erdélyi jelenlétét. Kitért történelmi vonatkozásokra is, ilyenek például a korai letelepedés emlékei a Küküllőfajsz és Besenyő településnevekben, valamint megmutatta az interetnikus kapcsolatok nevekben való lenyomatait, amilyen a német Burgau magyar nyelvi megfelelője a Borgó, vagy a magyar Árki román földrajzinévpárja, az Archia. Azt is megmutatta, hogy a helynevek szerepüket korrekt lokalizálással tölthetik be, ám ebben vannak még hiányosságok.
Kolesár András légi térképezés lehetőségeiről és kihívásairól szóló prezentációjában összehasonlította a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó 2020 óta érvényes szabályozást a korábbival, emellett beszámolt tapasztalatairól a készen kapható drónokkal és saját építésű repülőgéppel végzett légi felmérésekkel kapcsolatban.
A szombati egésznapos kiránduláson a résztvevők Besztercét és környékét ismerhették meg, beleértve az árokaljai Bethlen-kastélyt, Tacs, Harina és Teke nevezetességeit, illetve a paszmosi Teleki-kastélyt.
A Földmérő Találkozót akkreditálta a Lechner Tudásközpont, mint az ingatlanrendező földmérők továbbképzését. Az elhangzó előadások anyagai elektronikus formában is megjelennek.
Fotó: Varga Norbert / Lechner Tudásközpont
