GISopen 2024
Térinformatikai konferencia Székesfehérváron
A május 22-24-én a Székesfehérváron megrendezett GISopen 2024 konferencián a Lechner Tudásközpont hét szakértője készült előadással az ingatlan-nyilvántartás, a földmérés, a vízszintes és magassági alapponthálózatok és a műholdas helymeghatározás témaköreiben.
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézete május 22-24. között rendezte meg Székesfehérváron a GISopen konferenciát. Az immár 28. alkalommal megtartott esemény célja minél teljesebb képet mutatni a szakmáról az oktatás, a kutatás, fejlesztés és a termelés szempontjából, kitérve a szakma jövőjére is. A három napos konferencia a földmérés, földügy és geoinformatika területéhez kapcsolódó workshopokkal, előadásokkal és szakmai kiállítással várta a résztvevőket. A Lechner Tudásközpont idén hét előadóval képviseltette magát a rendezvényen.
Május 22-én, a szerda délutáni szekcióban „Egy állami ingatlan-értékelési rendszer jelentősége” címmel tartott előadást Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője. Bemutatta a modern földügyi menedzsment, földügyi igazgatás rendszerét, kiemelve az ingatlan-értékelés gazdasági jelentőségét. Példákkal illusztrálta az ingatlan-értékelés felhasználását, elemezve a jelenlegi állami ingatlan-értékelés problémáit. Szlovénia példáján keresztül bemutatta egy olyan állami ingatlan-értékelési rendszer bevezetésének lépéseit, amely többek között külön értékeli az ingatlanhoz tartozó egyes elemeket (épület, garázs, termőföld stb.), kiemelve annak számos előnyét a nemzetgazdaság működése szempontjából. Bemutatta az ISO 19152:2012 (Land Administration Domain Model) szabvány jelentőségét és annak továbbfejlesztési eredményeit, mely teljesen összhangban van a modern földügyi igazgatás koncepciójával.
Szintén szerda délután tartotta Borbély Katalin és Herczeg Ferenc „A birtokrendező földmérő evolúciója az ingatlanrendező földmérőig” című előadását. A földmérők között mindig is volt olyan réteg, akik olyan jogosultsággal bírtak, hogy a kataszteri felméréseket végezhettek és kataszteri térképeket készíthettek. Ennek első írásos nyoma az 1849. október 20-án Ferenc József császár által kiadott császári pátensben volt. Herczeg Ferenc, a Lechner Tudásközpont szakfelügyelője vezette végig a hallgatóságot 12 korabeli jogszabály bemutatásával, mikor milyen kritériumok alapján lehetett földmérőből hites kataszteri mérnök. Ezzel együtt górcső alá került a magánföldmérői munkavégzés feltételeinek változása is. Borbély Katalin országos szakfelügyelő pedig a jelenlegi ingatlanrendező földmérő minősítés megadásának és visszavonásának feltételeit részletezte, ismertetve a hatályos jogszabályi hátteret, a lehetséges szakmaetikai vétségeket és szankciókat, a szakmaetikai eljárás folyamatát, példákat is hozva a szemléltetéshez.
Május 24-én, péntek délelőtt Varga Norbert, a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának vezetője „GEO-SZAKI-n innen és túl” címmel tartott előadást. A földmérő és ingatlanrendező földmérő minősítések nyilvántartásának jelenlegi rendszere, a jogosultságok kezelése, megadás és meghosszabbítása megváltozik. Az előadás az e-ingatlan-nyilvántartás bevezetésével létrejövő „Földmérők névjegyzéke” (GEO-SZAKI) várható funkcióit mutatta be, az adatok áttöltését, az adatok tisztítását. A földmérők számára ismertette az első belépést a névjegyzékbe, a szerepkörök, a rendelkezésre állás és a szakterület kiválasztásának lehetőségeit. A névjegyzék szolgál majd a későbbiekben a továbbképzési pontok nyilvántartására is.
Ezt követően Sebők Tamás beszélt az EOVA jelenéről, elképzelt jövőjéről és fenntarthatóságáról. Az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat létrejötte 46 év munkájának eredménye. Jelenleg 58 480 db EOVA alapponthálózati pontot tartunk nyilván, amelyekből 2018-ban a geodéziai mérésre alkalmas alappontok száma 51 417 db volt, napjainkban pedig már csak 50 334 db. Ha figyelembe vesszük, hogy ez alatt a hat év alatt csak a földhivatali helyszínelés alapján számolva a használható alappontok száma több mint ezerrel csökkent, az is sok. Mi az oka ennek az intenzív csökkenésnek? Megállítható-e ez az eredetileg egyenletes hálózati elosztást romboló egyenletlen pontpusztulás, vagy tervezetten befolyásolható-e a folyamat? Az RTK GNSS szinte kizárólagos használatával mi lehet az EOVA jövőbeni szerepe? Az előadás a fenti kérdésekre választ keresve hívta fel a figyelmet arra, hogy az 1990 után megváltozott politikai, gazdasági változások változást követelnek az EOVA fenntartásának szemléletében, módszereiben, erőforrás igényeiben és azok elosztásában.
Galambos István, a Lechner Tudásközpont Kozmikus Geodéziai Osztályának GSZK vezetője „A GNSSnet.hu ’földre szállása’” című előadásában mutatta be a folyamatosan fejlődő GNSSnet.hu szolgáltatás utóbbi egy évben történt változásait. Számos referenciaállomáson nemcsak a GNSS berendezések cseréje történt meg, hanem új típusú pontjel felépítmények készültek, amelyeken a GNSS mellett lehetőség nyílik más technológiák alkalmazására is a precízebb magasságmeghatározás érdekében. A korszerűsítéseknek köszönhetően teljessé vált az ország multi-GNSS lefedettsége, elérhetővé váltak a GPS/GLONASS/Galileo/BeiDou műholdas helymeghatározási rendszerek észlelési adatai.
Tóth Sándor a kéreg- és felszínmozgás vizsgálatának céljából létrehozott és a szakmai közönség számára talán kevéssé ismert Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózatot (MGGA) mutatta be. Az előadásban korabeli dokumentumok és fényképek segítségével szemléltetésre került a hálózat kialakulásának rövid története, beleértve a 1991-es első mérési kampányt. A pontok mozgásának meghatározása érdekében az azóta eltelt időben a 23 db pontból álló hálózat mérése kétévente újra megtörténik. Az ekkor gyűjtött 2-3 napnyi mérési adat feldolgozását a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (KGOhttps://www.sgo-penc.hu/) végzi. A feldolgozás egyes lépéseinek bemutatását követően a hallgatóság az eredményül kapott elmozdulás adatokat is megismerhették, majd azokat összevethették a GNSSnet.hu állomások méréseiből hasonló módon levezetett elmozdulás értékekkel.
Kenyeres Ambrus tervezett előadását a magassági alapponthálózatunknak, az EOMA-nak a továbbfejlesztéséről végül Tóth Sándor tartotta meg. A klasszikus szemléletmóddal felépülő hálózat nagy hátránya, hogy az eredeti mérés óta eltelt időben a felszínmozgások okozta magasságváltozást figyelmen kívül hagyja. Különböző műholdas technológiák ötvözésével lehetőség van ezen hiányosság kiküszöbölésére és a hálózat gazdaságos és hosszútávú fenntartására. Ennek igazolására az elmúlt időszakban egy – az ESA által támogatott – pilot projekt keretein belül megkezdődött a már kidolgozott koncepciónak a gyakorlati megvalósítása. Az ország középső déli részén hét darab, a különböző műholdas és földi geodéziai technológiákat támogató integrált pont települt, továbbá egy geoid modell és egy felszínmozgás modell is levezetésre került. A tesztmérések eredményei azt mutatják, hogy az új modelleken alapuló transzformációs eljárás jobb magassági eredményeket nyújt, mint az elődje. Az előadás a jövőbe tekintéssel zárult. Már megkezdődött az integrált pontjelek országos szintű telepítése, amely jól illeszkedik a GNSSnet.hu modernizációs törekvéseibe.
Borító- és fejléckép: Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet facebook oldala
