A fentrol.hu oldalról elérhető, folyamatosan bővülő Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült újabb válogatás hazánk egy-egy népszerű kilátótornyának madártávlati képét mutatja be. A régi felvételeket közelebbről megvizsgálva jól látható a budapesti Erzsébet-kilátó elegáns, kör alaprajzú tornya, megpillantható Balatonboglár Gömbkilátója a fővárosi Városligetben, de feltűnik Visegrád műemlék kilátója is.
A Lechner Tudásközpont folyamatosan bővülő online Légifilmtára több mint 200 000 fekete-fehér, valódi- és infraszínes légifelvételt tesz elérhetővé ingyenesen bárki számára a fentrol.hu oldalon keresztül. Az archív felvételeket böngészve feltárul hazánk természeti és épített környezetének alakulása: álló- és folyóvizeink, fürdőtavaink, valamint a zöldülő erdők-mezők bemutatása után most néhány jól ismert kilátóhely magaslati képéből készült válogatás.
Budapest legmagasabb pontja, az 528 méteres János-hegy Erzsébet királyné kedvelt kirándulóhelye volt – az ő tiszteletére épült a magaslaton korábban álló fa kilátó helyére a mai neoklasszicista építmény. A Schulek Frigyes tervei alapján készült 23,5 méter magas, kör alapú mészkőtornyot 1910. szeptember 8-án adták át. Az Erzsébet-kilátót 1926-ban az országban elsőként állandó díszfénnyel világították ki.
Az ország legmagasabb csúcsán, az 1014 méteres Kékesen 1981-ben új tévétornyot állítottak fel az 1958-ban épült, elavulttá vált antennatorony szomszédságába. Az UVATERV tervei alapján készült, eredetileg csaknem 180 méter magas torony három szerkezeti részre tagolódott: az alsó 80 méter vasbetonból készült, a középső 80 méter acélszerkezetű, a legfelső 20 méter pedig üvegszövettel merevített műanyag henger. A toronyban adótermek, mérőhelyiségek, laboratóriumok és raktárak kaptak helyet. A 45 méter magasan található kilátórészt csak később alakították ki, a látogatók az alatta elhelyezkedő zárt körpresszóból is megcsodálhatják a panorámát.
Az 53 méter magas sástói kilátót Romániában gyártották, és eredetileg olajfúró toronyként teljesített volna szolgálatot Algyőn, azonban nem felelt meg a magyarországi szabványoknak, így 1973-ban – kisebb átalakítás után – az akkoriban már népszerű üdülőhelynek számító Sástóra került. A tornyot hazánk legmagasabban fekvő állóvize mellett, a korábbi, mindössze 10 méter magas fakilátó helyére állították fel. A jellegzetes, élénksárga színű építmény négy szintjére egy 256 lépcsőfokból álló csigalépcső vezet fel. Az első pihenőszinten a kilátás mellett a Mátra madarainak faragott mása is megtekinthető.
Szintén kalandos utat járt be Balatonboglár ikonikus Gömbkilátója, míg elfoglalta mai helyét. A város legmagasabb pontján, a feketefenyőkkel beültetett Várdomb 165 méteres csúcsán álló gömb alakú építményt először az 1963-ban megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárban állították fel. A 15 méter átmérőjű, 240 háromszöglemezből álló alumíniumszerkezetes gömb terveit Kádár István munkájaként tartják számon – az eredeti elképzelések szerint belső üvegburkolatot is kapott volna, ez azonban nem valósult meg. 1966-ban dőlt el, hogy a budapesti Városligetből a Balaton déli partjára kerül, Balatonboglár régi faszerkezetű kilátójának helyére. A Gömbkilátót később Xantus János természettudós, etnográfus után nevezték el, és díszkivilágítást is kapott.
Miskolc egyik jelképe az Avason álló, kilátóként is funkcionáló tévétorony, amely Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján készült el az 1934-ben épült, leégett őrtorony helyén. A betonból épített, 72 méter magas kilátót 1963-ban adtak át. A toronyból több mint 180 fokos kilátás nyílik a városra, a felső szinten pedig hangulatos kávézó is üzemel.
A visegrádi Zsitvay-kilátót 1933-ban, a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileuma alkalmából építették fel a 378 méter magas Nagyvillám tetején. Az akkoriban Jubileum-kilátónak keresztelt építmény később Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter után kapta nevét, aki a Magyar Turista Szövetség elnöki tisztjét is betöltötte. A műemléki védelem alatt álló kilátó terveit Hannig és Uzvölgyi építészek készítették, összhangban a Fellegvár, a Salamon-torony és a környék történelmi hangulatával.
